eur:
394.44
usd:
370.48
bux:
0
2024. április 23. kedd Béla
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) neve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) korábbi székházán Budapesten 2013. október 1-jén. Szeptember 16-án Országgyűlés elfogadta az MNB-ről szóló törvényt, amely összevonja a jegybankot és a PSZÁF-ot, ez utóbbi megszüntetésével.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Hitelmoratórium után: fizetéskönnyítő intézkedéseket vár az MNB a bankoktól

Fizetéskönnyítő intézkedéseket vár a Magyar Nemzeti Bank a kereskedelmi bankoktól azon ügyfeleik számára, akik akár a moratórium után, akár más okból nem tudják időben teljesíteni törlesztési kötelezettségüket – mondta az InfoRádiónak az MNB felügyeleti szóvivője.

Az MNB vezetői körlevelet adott ki a törlesztési moratóriumból kikerült vagy abban részt nem vevő ügyfelek esetleges fizetési nehézségeinek kezeléséről az érintett hitelintézeteknek, pénzügyi vállalkozásoknak. A jegybank elvárja, hogy a pénzügyi intézmények fordítsanak kiemelt figyelmet a törlesztési problémákkal küszködő lakossági, vállalati ügyfelekre. Dolgozzanak ki olyan finanszírozási konstrukciókat, megoldásokat, s belső folyamatokat, amelyekkel megfelelően kezelhetik az adósok megváltozott fizetőképességével előállt helyzeteket.

A pénzügyi intézményeknek proaktív fizetéskönnyítő megoldásokkal kell felkészülniük az ügyfélkör egy részének várható fizetési nehézségeire. Ezekről közérthető, átlátható tájékoztatást is kell nyújtaniuk kommunikációs felületeiken az adósok számára. Ha pedig maga az adott bank, pénzügyi vállalkozás monitoringrendszere azonosít ilyen jellegű problémát valamelyik ügyfelénél, javasolt az ő közvetlen megkeresése a fizetési terheket csillapító eszközök felajánlásával. Ezen eszközök alkalmazása az ügyfél pénzügyi teljesítőképességéhez igazított adósságszolgálaton keresztül egyúttal azt a célt is szolgálja, hogy a banki kihelyezés – akár hosszabb távon – nagyobb valószínűséggel térüljön meg.

"A Magyar Nemzeti Bank azt várja el a hitelintézetektől, hogy a moratórium után se engedjék el az ügyfeleiknek a kezét, továbbra is gondoskodjanak olyan fizetéskönnyítő programok kidolgozásáról, illetve fölajánlásáról az ügyfeleknek, amelyek segítenek a nehéz élethelyzetbe kerülő, törleszteni nem tudó vagy csak alacsonyabb összeget törleszteni képes ügyfeleknek a további hiteléletét. Az egészségi helyzet továbbra sem javul, mindenkinek adódhatnak olyan egyedi élethelyzetek az életében, hogy a moratóriumból kilépve lehetnek fizetési problémái lakossági, vállalati adósként és ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy a hitelintézeteknek sem érdeke, hogy ezek a hitelek bedőljenek, tehát mindkét fél célja az, hogy ezt a fizetőképességet valamilyen módon hosszú távon fönntartsák, és ehhez kellenek ezek a fizetéskönnyítő programok" – mondta Binder István.

Jegybanki elvárás, hogy a pénzügyi intézmények működjenek együtt adósaikkal, hogy ezzel is támogathassák utóbbiak hosszútávú fizetőképességének megtartását. A fogyasztók együttműködését és fizetési hajlandóságát is mérlegelve méltányosan alkalmazzák az általános szerződéses feltételekben rögzített, a hitelszerződés feltételeinek nem vagy késedelmes teljesítésére, illetve felmondására vonatkozó rendelkezéseket.

"Rövid távon például megoldás lehet, ha az adósnak egy csökkentett törlesztőrészletet ajánl fel a bank, vagy kamatot kell csak fizetnie. Tipikus ilyen helyzet az, hogy elvesztette mondjuk a munkahelyét, de már van két-három hónap múlva egy olyan ajánlata, konkrét szerződése, hogy munkát fog kapni. Ilyen átmeneti helyzetek átvészelésére jó ez a megoldás. Hosszabb távon megoldás lehet, ha a pénzügyi intézmény meghosszabbítja a futamidejét, valamilyen árazási kedvezményt nyújt, esetleg bizonyos fedezeteket eladnak, és annak a vételárából csökkentik a követelést, vagy pedig hitelkiváltással könnyítik az ügyfélnek a helyzetét. Önmagában a bank kockázatát az is csökkentheti, ha mondjuk valamilyen adóstársat vagy új fedezetet vannak, ami a bank számára biztonságot jelent" – mondta a szóvivő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.23. kedd, 18:00
Sz. Bíró Zoltán
történész, Oroszország-szakértő
Most kiderül, milyen állapotban van a magyar lakásállomány

Most kiderül, milyen állapotban van a magyar lakásállomány

Nemcsak a rezsiköltség, de a fenntarthatóság szempontjából is kulcsfontosságú, hogy a hazai lakásállomány milyen állapotban van. Gyakran szóba kerül, hogy globálisan az épületállomány és az építőipar felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás közel 40 százalékáért, amit a lakásállomány energiahatékonysága is nagyban befolyásol. Hogy Magyarországon mennyire számít korszerűnek az állomány, illetve melyik korszakban épült a legtöbb lakás, azt az alábbiakban néztük meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×