INFORÁDIÓ
2021. május 15. szombat
Szonja, Zsófia

pwc

félelem

távmunka

munkavállalók

koronavírus

munkaerőpiac

Sok emberben erős a félelem, hogy feleslegessé válik a munkája

Sok emberben erős a félelem, hogy feleslegessé válik a munkája

Infostart

A 19 ország 32 500 munkavállalójának részvételével készült globális PwC-felmérés szerint ötből két munkavállaló úgy véli, hogy munkája öt éven belül feleslegessé válik. A távmunkában dolgozók közül csak minden tizedik ember szeretne teljes munkaidőben visszatérni a hagyományos munkakörnyezetébe. Világszerte a munkavállalók 44 százaléka vállalná, hogy a munkaadójuk a technológia segítségével ellenőrizze munkateljesítményüket, beleértve az érzékelőket és a testen hordható eszközöket is.

Annak tükrében, hogy a világjárvány felgyorsított számos munkaerőpiaci tendenciát, a megkérdezettek 60 százaléka aggódik amiatt, hogy az automatizálás veszélyezteti a munkahelyeket; 48 százalékuk úgy véli, hogy a hagyományos foglalkoztatásról a jövőben nem beszélhetünk, 39 százalékuk pedig valószínűnek tartja, hogy munkahelye öt éven belül feleslegessé válik – rajzolódik ki a PwC-felmréséből.

Ugyanakkor a munkavállalók 40 százaléka szerint digitális készségeik javultak a hosszú lezárás alatt, és azt állítják, hogy továbbra is nagy hangsúlyt fektetnek majd a képzésre és a készségfejlesztésre. A válaszadók 77 százaléka kész új készségek elsajátítására vagy a teljes átképzésre, 74 százalékuk pedig személyes felelősségnek tekinti a képzést. Továbbá 80 százalékuk bízik abban, hogy alkalmazkodni tud a munkahelyükön alkalmazott új technológiákhoz; Indiában (69 százalék) és Dél-Afrikában (66 százalék) a megkérdezettek nagy többsége „nagyon bizakodó” e tekintetben.

Ezenkívül a válaszadók közel fele (49 százalék) a vállalkozói készségek fejlesztésére összpontosít, saját vállalkozás indítása érdekében.

A munkavállalók fele arról számol be, hogy az előítéletek miatt kimaradnak képzési vagy karrierlehetőségekből.

A felmérés arra is rámutatott, hogy a munkavállalók 50 százaléka szembesült munkahelyi diszkriminációval, ami hátrányosan érintette előmenetelüket vagy képzésüket. A munkavállalók 13 százaléka szerint az etnikai hovatartozás miatt estek el lehetőségektől, és 14 százalékuk tapasztalt nemek közötti hátrányos megkülönböztetést, ami a nőket kétszer nagyobb valószínűséggel érte, mint a férfiakat. A megkérdezettek 13 százaléka találkozott osztályalapú megkülönböztetéssel, ezen belül leginkább a posztgraduális végzettségűek és a magasabb képesítéssel rendelkezők számoltak be előítéletekről. A fiatalok ugyanolyan valószínűséggel tapasztalnak életkoron alapuló megkülönböztetést, mint az idősebbek.

A felmérés megállapította, hogy a továbbképzési lehetőségek elérhetőségében is vannak különbségek. Míg a posztgraduális végzettségűek 46 százaléka szerint munkáltatójuk számos lehetőséget kínál számukra digitális készségeik fejlesztésére, addig a középfokú végzettséggel rendelkezők mindössze 28 százaléka mondja ugyanezt. Az olyan iparágakban, mint a kiskereskedelem vagy a közlekedés, amik leginkább ki vannak téve a diszrupció kockázatának, ez az arány csupán 25 százalék, illetve 20 százalék; míg a bankszektorban 42 százalék.

„A jelenlegi gyakorlatot követve a készségfejlesztés tovább növelheti a társadalmi egyenlőtlenséget, miközben éppen az ellenkezőjét kellene elérnie. A kormányzatoknak és a gazdasági szereplőknek együtt kell működniük, hogy a leginkább veszélyeztetett iparágakban és csoportokban az emberek hozzájussanak a szükséges lehetőségekhez. Az automatizálás és a technológiai fejlődés elkerülhetetlenek, az azonban a mi felelősségünk, hogy ennek negatív hatásait kezeljük” – mondta Major Andrea, a PwC Magyarország cégtársa.

A munkavállalók a jövőben is igényt tartanak a távmunkára

A felmérés szerint a távmunka a lezárásokat követően is fennmarad. A távmunkában dolgozók 72 százaléka azt állítja, hogy a személyes jelenléten alapuló munkavégzés és a távmunka ötvözését részesíti előnyben, és

mindössze 9 százalékuk szeretne teljes munkaidőben visszatérni hagyományos munkakörnyezetébe.

Ez különösen igaz az irodai dolgozókra, a cégtulajdonosokra és az egyéni vállalkozókra, akik a technológia segítségével feladataikat távoli munkavégzés formájában is képesek ellátni. Az otthoni munkavégzésnek azonban nem kell kizárólag a szellemi foglalkozásokra korlátozódnia. A fizikai dolgozók 43 százaléka, valamint a betanított munkások 45 százaléka azt állítja, hogy munkájuknak számos olyan eleme van, amelyet távolról is el tudnának végezni.

Az emberek hozzáállása az otthoni munkavégzéshez földrajzi elhelyezkedéstől függően is változik, ami további bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a világjárvány miként növelte a globális digitális szakadékot. A nagyvárosi területek munkavállalói (66 százalék) nagyobb valószínűséggel dolgoznak olyan munkakörben, amely a távmunkát lehetővé teszi, mint a vidéken élők (44 százalék).

A magánélet és a technológia viszonya

Világszerte a munkavállalók 44 százalék a vállalná, hogy a munkaadójuk a technológia segítségével ellenőrizze munkateljesítményüket, beleértve az érzékelőket és a testen hordható eszközöket, míg 31 zázalékuk ellenezné azt. Addig azonban sokan már nem mennének el, hogy munkáltatóik számára hozzáférést engedjenek személyes adataikhoz.

A válaszadók 41 százaléka nem biztosítana hozzáférést munkáltatója számára személyes adataihoz, például a közösségimédia-profiljához, míg 35 százalékuk erre is nyitott lenne.

Ha kénytelenek választani, a fiatalok inkább a jövedelem maximalizálására törekednek, mintsem arra, hogy változást érjenek el a világban

A munkavállalók háromnegyede (75 zázalék) világszerte azt mondja, hogy olyan szervezetnél szeretne dolgozni, amely pozitívan járul hozzá a társadalomhoz. Ez a preferencia különösen Kínában (87 százalék), Indiában (90 százalék) és Dél-Afrikában (90 százalék) jellemző.

A gazdasági bizonytalanság azonban korlátozza az embereket – különösen a fiatalokat – abban, hogy egy magasztos cél vagy alapelv szolgálatában álló karriert válasszanak. Összességében a megkérdezettek több mint fele (54 százalék) nyilatkozta azt, hogy ha kénytelen lenne választani, akkor inkább olyan munka mellett döntene, amivel a jövedelmét maximalizálhatná, szemben egy olyan munkakörrel, amelyben változást érhet el a világban (46 százalék).

Major Andrea szerint miközben a világ továbbra is egy globális egészségügyi válsággal és gazdasági bizonytalansággal küzd, láthatjuk, hogy a munkavállalók magasabb elvárásokat támasztanak az üzleti szférával szemben, munkáltatóikat arra ösztönözve, hogy pozitívan járuljanak hozzá a társadalomhoz. A PwC cégtársa hozzátette:

„A társadalmi hatások középpontba helyezése és a profit maximalizálása nem zárja ki egymást, sőt a társadalmi célok előtérbe helyezése még javíthatja is a vállalkozás sikerességét.”

Nyitókép: pixabay

Kapcsolódó hang

Sokakban erős a félelem, hogy a munkájuk napjai meg vannak számlálva
 
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018