Közép-Európa, valamint Európa keleti és délkeleti régiói gazdaságilag sokkal jobban át tudták vészelni a koronavírus-válságot mint Nyugat-Európa a bécsi WIIW gazdaságkutató intézet tanulmánya szerint.

A Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche (WIIW) gazdaságkutató intézet tanulmányában kimutatta, hogy

a régióban vizsgált 23 ország együttes bruttó hazai terméke 2,3 százalékkal csökkent 2020-ban, ami mindössze egyharmada az euróövezeti gazdasági visszaesés mértékének.

A térségi idei GDP-növekedése azonban az euróövezetével megegyező, 3,8 százalékos lehet.

Richard Grieveson, a WIIW igazgatóhelyettese és a tanulmány egyik szerzője szerint a teljesítmény eltérő alakulásának egyik oka az, hogy a kelet-európai régióban jóval szigorúbb intézkedésekkel reagáltak a járvány első, tavaly tavaszi hullámára és sokkal kevésbé szigorú megkötésekkel a második, őszi hullám során, mint Nyugat-Európában. A második hullám idején ezért a kelet-európai régióban jóval többen álltak ismét munkába mint Nyugat-Európában.

A bő egy évtizeddel ezelőtti pénzügyi válság tanulságainak a levonása is hasznos tapasztalatokkal segítette a járvány által okozott válság kezelését a térség országaiban – mutatott rá a WIIW vezére. A gazdasági visszaesés mértéke így 2020-ban jóval elmaradt a 2009-estől, ami a vizsgált országcsoportban akkor 5,6 százalékos volt.

A mostani kisebb visszaesés azonban széles eltérést mutatott az egyes régiók között. A kelet-európai uniós tagországok és a balkáni országok például nagyobb mértékű visszaesést szenvedtek el mint 2009-ben, a szovjet utódállamok viszont lényegesen kisebbet. A legnagyobb mértékű visszaesés a szolgáltatási szektorra és turizmusra erősen támaszkodó országokban következett be, Horvátországban és Montenegróban.

"A visszaesés mértéke csak Horvátországban és Montenegróban haladta meg az euróövezetit – mutatott rá Grieveson, Moldovában pedig nagyjából megegyezett az euróövezetivel."

Az elkövetkező három évben a WIIW mind a 23 vizsgált országban lendületes gazdasági növekedést vár, de nagy eltérésekkel. Az idén azonban Grieveson szerint a fertőzésszám növekedése miatt "nem valószínű, hogy a tavalyihoz hasonlóan meg tudna ismétlődni a nyugat-európainál nagyobb teljesítmény". Szerbia és Törökország már az idén megkezdi a lendületes növekedést az intézet prognózisa alapján, Csehország, Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Moldova 2022-ben, Montenegró pedig 2023-ban térhet vissza a válság előtti szintre.

A WIIW porgnózisa szerint

• Montenegró 6,5,
• Törökország 5,8,
• Szerbia 5,0,
• Koszovó 4,8,
• Horvátország 4,5,
• Albánia 4,5

százalékkal növekedhet az idén.

Azok az országok fognak tehát lendületes növekedésbe, amelyek hatékony költségvetési és monetáris intézkedésekkel siettek a gazdaság segítségére, mint Szerbia és Törökország, vagy pedig a tavalyi nagy visszaesés miatt mélyről indulnak és sok behozni valójuk van, mint Horvátország vagy Montenegró.

"Szerbia valódi sikertörténet" – emelte ki Grieveson. Az ország a költségvetési deficit növekedésének a terhére azonnal célzott támogatásokkal sietett a gazdaság segítségére. Az oltások terén elért sikereit jórészt az Oroszországgal és Kínával ápolt jó kapcsolatainak köszönheti.

A legalacsonyabb gazdasági növekedést Észtországban várja az idén a WIIW, 1,2 százalékost. Fehéroroszországban 1,5 százalékos, Litvániában 2,1 százalékos, Bosznia-Hercegovinában 2,5 százalékos, Bulgáriában 2,5 százalékos, Lettországban 2,8 százalékos lehet a GDP-növekedés.

A WIIW tanulmánya azonban megjegyzi, hogy a jelenleg még meglehetősen magas fertőzésszám nagy bizonytalansági tényezőt jelent a prognózis megvalósulásában. Az oltások folytatódásával és a meleg időjárás beköszöntével azonban az év közepétől azonban megindulhat a lendületes gazdasági fellendülés.