Infostart.hu
eur:
364.85
usd:
325.18
bux:
145875.6
2026. november 2. hétfő Achilles
Nyitókép: Pixabay

A TÖOSZ érzelmi döntést sejt az ipa megfelezése mögött

Az iparűzési adó jövő évi megfelezése miatt a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége is 150 milliárd forintos kieséssel számol az önkormányzatoknál. A TÖOSZ jelezte a kormány felé, hogy a kompenzációs rendszer kialakításáról szeretne egyeztetni.

Schmidt Jenő szerint a TÖOSZ által jósolt 150 milliárd forintos kiesés 70 százalékban a nagyvárosokat, míg 30 százalékban a vidéket fogja érinteni, miután az adóerő-képesség terén is hasonló arány figyelhető meg. A nagyvárosok közül pedig főleg azok fogják megérezni, ahol nincs jelen multinacionális cég.

A döntést mindenképp húsba vágónak tartják, miután az önkormányzatok az államháztartás komoly résztvevői a feladatellátás szempontjából, miközben nem tudni olyan államháztartási szerkezetről, ahonnan ekkora pénzmennyiséget vonnának ki. Ráadásul érdemi szavuk sem volt az intézkedés egyeztetésénél – tette hozzá a szövetség elnöke –, a miniszterelnök csak a megyei jogú városok vezetőit fogadta.

A kompenzációt illetően elmondta, számításaik szerint ennek mértéke mindegy 30 milliárd forint lesz a 25 ezer fő alatti települések esetében, de várhatóan nem a teljes összeget fogja a kormány kompenzálni, amit Schmidt Jenő sem tart feltétlen indokolnak, mert vannak olyan települések, amelyek erre nem szorulnak.

Az ehhez szükséges, objektíven működő mechanizmus kialakításában a TÖOSZ is részt vállalna, tette hozzá Schmidt Jenő, megjegyezve, minden kormánynak megvan a maga szubjektív döntési kompetenciája, és ezzel nem is kívánnak foglalkozni. De ami automatizmusban jár, annak pontosan kell célba jutnia.

A szakember arról is beszélt: szerinte az ipa megfelezése helyett másból is lehetett volna engedményeket tenni, hogy ne emelkedjen a munkanélküliség, és hogy a koronavírus-járványt leginkább elszenvedő iparágak életben tudjanak maradni. Mert ettől még a nullához fog konvergálni a bevételük.

Szerinte például az iparűzési adó eltörlését felvető Parragh Lászlónak, az iparkamara elnökének az élen kellett volna járnia, hogy „jó, akkor a vállalkozásaink regisztrációs díját mi is megfelezzük”. Lehet, hogy Parragh László a vállalkozásoknak akar könnyebbséget, de az, hogy egy olyan tétel után nem kell fizetni, aminek az árbevétel az alapja, ez szinte nulla – magyarázta.

Schmidt Jenő egyetértett, nincs mindig egy jó megoldás, ha adóról van szó. És azt is megérti, hogy bizonyos forrásmennyiséggel csökkenteni kellene azt, amit adó formájában elvonnak, de ennek vannak más lehetőségei is, és "nem érzelemből kell ilyen helyzetben dönteni, hanem pusztán a matematika alapján; valahogy az az érzésem, hogy az önkormányzatokkal szemben lassan már érzelmi döntéseket hoznak".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A napelem már nem elég: új korszak jön az ipari energiagazdálkodásban

A napelem már nem elég: új korszak jön az ipari energiagazdálkodásban

A magyar ipar az elmúlt években tömegesen fordult a napelemek felé, sok vállalat azonban ma szembesül azzal, hogy a saját energiatermelés önmagában nem oldja meg az energiaárak kiszámíthatatlanságát. Miközben egyre több energiatároló épül az országban, a beruházók könnyen alábecsülhetik a megtérülés egyik meghatározó tényezőjét: az akkumulátor nem egyszerűen telepítendő berendezés, hanem aktív kereskedelmi döntéseket igénylő eszköz. Korhetz Szilárd, az ALTEO Nyrt. üzletfejlesztési vezetője szerint a következő évek nyertesei nem azok lesznek, akik a legtöbb napelemet vagy akkumulátort telepítik, hanem azok, akik a rendelkezésükre álló energetikai eszközöket a leghatékonyabban tudják összehangolni.A cikk megjelenését az Alteo Nyrt. támogatta.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×