Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Pixabay

A TÖOSZ érzelmi döntést sejt az ipa megfelezése mögött

Az iparűzési adó jövő évi megfelezése miatt a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége is 150 milliárd forintos kieséssel számol az önkormányzatoknál. A TÖOSZ jelezte a kormány felé, hogy a kompenzációs rendszer kialakításáról szeretne egyeztetni.

Schmidt Jenő szerint a TÖOSZ által jósolt 150 milliárd forintos kiesés 70 százalékban a nagyvárosokat, míg 30 százalékban a vidéket fogja érinteni, miután az adóerő-képesség terén is hasonló arány figyelhető meg. A nagyvárosok közül pedig főleg azok fogják megérezni, ahol nincs jelen multinacionális cég.

A döntést mindenképp húsba vágónak tartják, miután az önkormányzatok az államháztartás komoly résztvevői a feladatellátás szempontjából, miközben nem tudni olyan államháztartási szerkezetről, ahonnan ekkora pénzmennyiséget vonnának ki. Ráadásul érdemi szavuk sem volt az intézkedés egyeztetésénél – tette hozzá a szövetség elnöke –, a miniszterelnök csak a megyei jogú városok vezetőit fogadta.

A kompenzációt illetően elmondta, számításaik szerint ennek mértéke mindegy 30 milliárd forint lesz a 25 ezer fő alatti települések esetében, de várhatóan nem a teljes összeget fogja a kormány kompenzálni, amit Schmidt Jenő sem tart feltétlen indokolnak, mert vannak olyan települések, amelyek erre nem szorulnak.

Az ehhez szükséges, objektíven működő mechanizmus kialakításában a TÖOSZ is részt vállalna, tette hozzá Schmidt Jenő, megjegyezve, minden kormánynak megvan a maga szubjektív döntési kompetenciája, és ezzel nem is kívánnak foglalkozni. De ami automatizmusban jár, annak pontosan kell célba jutnia.

A szakember arról is beszélt: szerinte az ipa megfelezése helyett másból is lehetett volna engedményeket tenni, hogy ne emelkedjen a munkanélküliség, és hogy a koronavírus-járványt leginkább elszenvedő iparágak életben tudjanak maradni. Mert ettől még a nullához fog konvergálni a bevételük.

Szerinte például az iparűzési adó eltörlését felvető Parragh Lászlónak, az iparkamara elnökének az élen kellett volna járnia, hogy „jó, akkor a vállalkozásaink regisztrációs díját mi is megfelezzük”. Lehet, hogy Parragh László a vállalkozásoknak akar könnyebbséget, de az, hogy egy olyan tétel után nem kell fizetni, aminek az árbevétel az alapja, ez szinte nulla – magyarázta.

Schmidt Jenő egyetértett, nincs mindig egy jó megoldás, ha adóról van szó. És azt is megérti, hogy bizonyos forrásmennyiséggel csökkenteni kellene azt, amit adó formájában elvonnak, de ennek vannak más lehetőségei is, és "nem érzelemből kell ilyen helyzetben dönteni, hanem pusztán a matematika alapján; valahogy az az érzésem, hogy az önkormányzatokkal szemben lassan már érzelmi döntéseket hoznak".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×