9 °C
A kedd éjszaka megjelent Magyar Közlöny kimondja, hogy a 2021-ben végződő adóévben a helyi iparűzési adó mértéke 1 százalék, akkor is, ha az önkormányzati rendeletben megállapított adómérték ennél több. (A helyi adókról szóló törvény 2 százalékot tartalmaz.) Ez azonban csak a mikro-, kis- és középvállalkozásokra vonatkozik. Ebbe a körbe azok a vállalkozások tartoznak, amelyeknek a nettó árbevétele vagy a mérlegfőösszege legfeljebb 4 milliárd forint.
A rendelet további szakaszai szerint a meg nem fizetendő előleg-részlet összegével az adóhatóság a vállalkozó iparűzési adóelőleg-kötelezettsége összegét hivatalból, határozathozatal nélkül csökkenti.
A mikro-, kis- és középvállalkozás minőségnek való megfelelést az alábbiak szerint állapítják meg:
- beszámoló-készítésre kötelezett vállalkozó a 2021. évben kezdődő adóév első napján rendelkezésre álló utolsó, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint készített és elfogadott beszámoló, elfogadott beszámoló hiányában, a becsült mérlegfőösszeg, árbevétel- és létszámadatok;
- beszámoló-készítésre nem kötelezett vállalkozó a 2020. évben végződő adóév árbevétel- és létszámadatai, a 2021. évben tevékenységét kezdő vállalkozó esetén a becsült árbevétel- és létszámadatok
A felezés akkor alkalmazható, ha a vállalkozó 2021. február 25-ig a székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság számára nyilatkozik arról, hogy
- mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősül,
- az első szakasz szerinti intézkedés külön kormányrendelet szerinti támogatástartalmának megfelelő összeget jogosult igénybe venni átmeneti támogatásként, és
- 2019. december 31-én nem minősült az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 6. § (4a)–(4b) bekezdése szerinti nehéz helyzetű vállalkozásnak.
Ugyanebben a közlönyben jelent meg az a kormányhatározat, amely a lecsökkentett iparűzési adó kompenzálását irányozza elő a 25 ezer fősnél kisebb lélekszámú településeken.
Mint ismert, Orbán Viktor miniszterelnök december 19-én, szombaton tett bejelentést a gazdaságvédelem területét érintően. Négy döntést hoztak a közlés alapján, többe között azt, hogy kis- és középvállalkozások, egyéni vállalkozások iparűzési adója felére csökken, 25 ezer fő alatti települések automatikusan állami támogatást kapnak, a nagyobb városok helyzetét a kormány egyenként tekinti át.
A kormányszóvivő a döntést illetően minap kiemelte: a pénz nem a kormányzathoz kerül, hanem ott marad a vállalkozásoknál, azoknál, akik a legtöbb embert foglalkoztatják Magyarországon. A kormány fog támogatást adni az önkormányzatoknak. A 25 ezer lakosnál kisebb településeknek automatikusan, míg a nagyobb, mint például a „leggazdagabb önkormányzat” a fővárosi önkormányzat esetében, a kormány le fog ülni tárgyalni az önkormányzattal – közölte Szentkirályi Alexandra.
Reakciók
Karácsony Gergely főpolgármester a szombati bejelentésre reagálandó úgy fogalmazott: az iparűzési adó megfelezése „nagyjából egy Lánchíd árának elvételét jelenti”. Szerinte Orbán Viktor a magyar önkormányzatiság kivégzését jelentette be.
A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöksége nevében Gémesi György elnök „mérhetetlenül visszataszítónak” nevezve, hogy „a magyarok ezreinek halálát okozó koronavírus-járványt használja ki a miniszterelnök arra, hogy leszámoljon a nem fideszes vezetésű önkormányzatokkal”. Szerinte emiatt a tiltakozás a polgármestereknek kötelező.
Az ellenzéki oldalról a DK, a Jobbik, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP is élesen bírálta Orbán Viktort a gazdaságvédelmi akcióterv új intézkedései miatt. A Szabad Városok Szövetsége pedig közleményében ellenzéki irányítású városok fogalmazták meg tiltakozásukat Városaink kifosztása nem kormányzás! címmel.
