Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Nyitókép: Pixabay

Így pörgetné fel újra a turizmust a kormány

A turizmusban biztosított adókedvezmények a vállalkozásokat és a családokat egyaránt segítik - mondta Izer Norbert államtitkár.

A koronavírus-járványnak leginkább kitett turisztikai ágazatot számos azonnali adóintézkedés segíti. Emellett egymillió munkavállalót érinthet a SZÉP-kártyát érintő kedvezmény, miszerint csaknem megduplázódik az elkölthető keretösszeg és felére csökken a kártyára utalt összeg utáni adóteher. A vendégeknek pedig 2020. december 31-éig nem kell megfizetni az idegenforgalmi adót. Ezen intézkedések a vállalkozások mellett jelentősen segíthetik a magyar családokat a pihenésben és a kikapcsolódásban - közölte a Pénzügyminisztérium államtitkára

Izer Norbert kiemelte:

a SZÉP-kártyák elkölthető keretösszege csaknem megduplázódik,

és felére csökken a kártyára utalt összeg utáni adóteher, ez az intézkedés egymillió munkavállalót érinthet. A közteher csökkenés oka az, hogy a munkáltatónak a 2020. április 22-től június 30-ig tartó időszakban nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie a SZÉP-kártyára utalt béren kívüli juttatás után, így a jelenlegi adóteher 32,5 százalékról 15 százalékra csökken.

Ugyanakkor a 2020-ban a kedvezményes adókulccsal adható rekreációs keretösszeg 450 ezerről 800 ezer forintra emelkedik, a költségvetési szerveknél pedig 200 ezerről 400 ezer forintra nő. A vendégeknek emellett 2020. december 31-éig nem kell megfizetni az idegenforgalmi adót, mert azt az állam megfizeti helyettük - tette hozzá Izer Norbert.

Mindezen intézkedések jelentősen segíthetik a magyar családokat a pihenésben és a kikapcsolódásban - hangsúlyozta az államtitkár.

Izer Norbert kitért a koronavírus-járvány elleni védekezés következő, a gazdaságot helyreállító szakaszára is. Megjegyezte: a piac egyik legfrissebb elemzése szerint Magyarországon a megkérdezettek 70,6 százaléka tervezi, hogy utazni fog a koronavírus-járvány elmúltával, így az erre az időszakra szóló adókönnyítések jelentősen növelhetik az ágazati szereplők bevételét.

Emlékeztetett arra, hogy négyhavi járulékot nem kell megfizetniük a turizmusban tevékenykedő cégeknek, ez

június végéig 42 milliárd forintot hagy a turizmusban.

A Pénzügyminisztérium számításai szerint mintegy 150 ezer turizmusban dolgozó munkavállalót érint a kedvező szabály, amelynek a lényege az, hogy a bérük után csak személyi jövedelemadót, és maximum 7710 forint egészségbiztosítási járulékot kell fizetni. Ezzel a vállalkozásoknak jelentősen olcsóbb lesz a foglalkoztatás költsége és egyúttal a munkavállalók is jól járnak, hiszen a nettó jövedelmük magasabb lesz - jegyezte meg Izer Norbert.

Egy szakmunkás minimálbért kereső szakács után több mint havi 71 ezer forintot hagy a kormány a dolgozónál, illetve az őt foglalkoztatónál - mutatott rá az adóügyi megtakarítás nagyságrendjére egy példán keresztül az államtitkár.

Elmondta, hogy a turizmusfejlesztési hozzájárulás alóli mentesítés nemcsak a fizetendő közteher nagyságát, hanem az adminisztrációt is lenullázza. A március és június közti időszakra ugyanis még bevallást sem kell benyújtania a mintegy 15 ezer érintett vállalkozásnak. Az azonnali segítséget nyújtó intézkedések között az államtitkár megemlítette még az egymilliárd forintos összegű turisztikai vis maior keretet is, amelyet a Magyar Turisztikai Ügynökség hozott létre a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások megsegítésére.

Végezetül Izer Norbert kitért az év elején már hatályba lépett áfacsökkentésre is. Emlékeztetett, hogy 2020. január 1-jétől az ágazat régiós versenyképességének növelése érdekében a legalacsonyabb áfát számíthatják fel a turizmusban. Az alacsony áfa akkor bírhat majd kiemelt jelentőséggel, amikor megindul a nemzetközi turizmus is, hiszen a kisebb közteher miatt olcsóbb utakat kínálhatnak a hazai ágazati szereplők, mint a külföldiek - jegyezte meg az államtitkár.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. február 7. 22:27
×
×
×
×