eur:
413.94
usd:
396.69
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Néptelen utca a Szanlitun pekingi bevásárló- és szórakozónegyedben 2020. február 8-án, a koronavírus-járvány idején. A vírus előidézte tüdőgyulladás halálos áldozatainak száma 722-re emelkedett Kínában, a legtöbben a járvány gócpontjában, Hupej tartományban hunytak el.
Nyitókép: MTI/EPA/Roman Pilipej

Húshiány fenyegeti Kínát

Százmilliós nagyságrendben halhatnak éhen a jószágok a karanténintézkedések miatt egyre súlyosabbá váló takarmányhiányban Kínában, megindultak a kényszervágások is, ez pedig hamarosan az extrém drágává vált sertéshús árak után az egekbe lökheti a csirkehúsét is. Az élőcsirke importra szoruló ország mezőgazdasága mellett világszerte megérezhetik a fogyasztók a koronavírus hatását.

Kína elkezdte az élő csirkék importját az Egyesült Államokból, miután a takarmány hiánya miatt az ottani csirkefarmok kénytelenek több millió csirkét levágni - írja a Financial Times-ra hivatkozva a Napi.hu. Részben a karantén és az országon belüli útzárak miatt takarmány nélkül maradó állatok kényszervágását kezdték el, részben pedig a vírus behurcolásától tartó kereskedők által visszamondott élőállatokét.

Ezzel nemcsak a lezárt területek húsellátása omolhat össze, hanem az ország élelmiszerellátásának jelenlegi modellje is

- amellett, hogy az országban megfékezhetetlenül tomboló afrikai sertéspestis járvány már az egekbe lökte a kínaiak számára fontos sertéshúsárakat, amit hamarosan követhet a csirkehúsé is.

Ez pedig az inflációt is erőteljesen növeli.

A lap szerint már eddig is 100 millió csirkét vágtak le a közlekedési korlátozások miatt.

Ez még csak egy százaléka a Kínában tenyésztett 9,3 milliárd csirkének, ám a következő időszakban felgyorsulhatnak a mészárlások, ahogy a takarmány-gyártók is kezdenek kifogyni az alapanyagokból.

Az afrikai sertéspestis miatt a kínai sertésállomány 40 százalékát vágták le

és a maradékot is veszély fenyegeti, mivel ezen a piacon is akadoznak a takarmányszállítások, főként Hupej tartományban, a járvány központjában. Az egyik vezető takarmánygyártó, a Pokphand Group igazgatója azt mondta, hogy Hupejben lévő üzemeik két héten belül kifutnak az alapanyagkészleteikből. A kisebb cégeknek már csak napokra elegendő tartalékaik vannak.

A csirkepopuláció durván csökkenni fog a következő hónapokban, és ezzel a termelők anyagi helyzete is kétségbeejtővé válik - véli Csiu Cung, a Jinghai Poultry Industry Group, az egyik vezető csirketermelő cég szakértője. Az élő csirkék szállításának akadályozása felborítja azt a termelési modellt is, amelyben a vágóhidak csibéket szállítanak a tenyésztőknek, amelyek felnevelve szállítják vissza a felnőtt állatokat a feladónak.

Sok jószág ugyanis már most is szállítás közben pusztul el, amíg a különböző behajtási engedélyekre vártak a kamionok. Csak a Jinghai nevű vállalat napi 30 ezer baromfit vesztett így január végéig. Ha a takarmányprobléma nem oldódik meg két héten belül, akkor a cégnek tízmillió állatot - éves termelésének tizedét - kell levágnia.

Kínában egyébként a csirkék 15 százalékát dolgozzák fel vágóhidak, a maradékot vendéglőknek értékesítik vagy a piacokon adják el.

Az amerikai csirkeimport feloldása óriási változást jelent ahhoz, képest, hogy a madárinfluenza-járvány 2015-ös kitörése után betiltották az élő állatok behozatalát. Elemzők szerint az árak azt követően is viszonylag magasan maradnak majd egy ideig, miután feloldják a közlekedési korlátozásokat.

Elszabadultak a húsárak

A portál szerint a magyarországi húsárak meredeken emelkednek, részben a sertéspestis pusztítása miatt. A KSH szerint a sertéshús ára 2020. januárjában közel 28 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A marhahúsnál 6 százalékos volt a drágulás, a baromfihús ára pedig 3 százalékkal nőtt. Emellett a párizsikért és a kolbászokért pedig 17 százalékkal kellett többet fizetni.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×