Az államháztartás központi alrendszere decemberben 452,7 milliárd forintos hiánnyal zárt, az év egészére ez 1219 milliárd forintot jelentett, ami 22,1 százalékkal haladja meg a 998,4 milliárd forintos éves előirányzatot közölte a Pénzügyminisztérium (PM).
A decemberi költekezés azért különösen látványos, mivel novemberben még időarányosan csak az előirányzat 76,8 százalékát költötte el a kabinet.
Sőt, akkor még arról beszélt a pénzügyi tárca, hogy az adatok tükrében az év egészére meghatározott uniós módszertan szerinti 1,8 százalékos GDP-arányos hiánycél továbbra is elérhető.
A központi költségvetés 1023,8 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 234,8 milliárd forintos deficittel zárták 2019-et, az elkülönített állami pénzalapok 39,6 milliárd forintos többlete mellett.
Az általános forgalmi adóból 603,7 milliárd forinttal,
személyi jövedelemadóból 247,2 milliárd forinttal,
nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékokból 466 milliárd forinttal,
jövedéki adóból pedig 64,5 milliárd forinttal több folyt be az államkasszába, mint 2018-ban.
Az uniós bevételekből 1468,6 milliárd forintot könyvelhetett el a büdzsé, míg a projektek összkiadásai 1556,8 milliárd forintot jelentettek.
A közlemény szerint 2019-ben a belföldi fejlesztési kiadások közül jelentős forrás jutott a Modern Városok Program és a Modern Falu Program beruházásaira, a közút- és vasúthálózat modernizációjára, a vállalkozások versenyképességének erősítésére.
Az előzetes becslések szerint az államháztartás GDP-arányos hiánya - már a nyolcadik egymást követő évben - érdemben az uniós kritérium alatt alakulhatott, aminek köszönhetően az adósságráta az elmúlt két évtized legdinamikusabb mérséklődését mutathatta - tették hozzá. Pontosabb számot azonban nem közöltek.
A kormányzati szektor uniós módszertan szerinti egyenlege pontosan a központi alrendszer mellett majd az önkormányzati alrendszer, valamint az ide sorolt egyes szervezetek gazdálkodási adatainak ismeretében, illetve a szükséges módszertani korrekciók után március végén, a KSH mutatói alapján lesz majd meghatározható.
A PM az év egészére nézve 5 százalék körüli gazdasági növekedést valószínűsített, ezért a költségvetés tavaly is maradéktalanul biztosíthatta az állami közfeladatok finanszírozásához, valamint a kormány gazdaság- és társadalompolitikai céljainak megvalósításához szükséges forrásokat. Ezek sorából a tárca kiemelte a Családvédelmi akciótervet. Ennek legnépszerűbb intézkedését, a babaváró támogatást több mint 47 ezer, míg a nagycsaládosok autóvásárlási támogatását több mint háromezer család vette igénybe, emellett a falusi CSOK eddig ötezer kistelepüléseken élő család otthonhoz jutásához járult hozzá.
A közlemény szerint tavaly a nyugellátások ismét megőrizték vásárlóerejüket, a gazdaság teljesítménye révén pedig minden korábbinál magasabb, átlagosan 20 ezer forintos nyugdíjprémium mellett - ami t77 milliárdba került - rezsiutalvány járt az időseknek. Számos területen történt kormányzati béremelés, közülük a fegyveres testületeknél szolgálatot teljesítők a munkájuk elismeréseként részesültek év végén egyszeri juttatásban - sorolta a minisztérium közleménye.