Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.54
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

Gyűlnek a milliárdok a számlákon

Tovább növekszik a lakossági folyószámlákon lekötés nélkül tartott pénzek aránya, miközben a betétállomány új csúcsokat ostromol - ismerteti a Világgazdaság.

A gazdasági napilap a Magyar Nemzeti Bank adataira hivatkozva azt írja, hogy visszafogottan hat a lakossági betétek növekedésére a Magyar Állampapír Plusz, miközben a látra szóló és folyószámlabetétek aránya folyamatosan emelkedik az állományon belül. Októberben

a betéti szerződések tranzakciós egyenlege 174,7 milliárd forint pluszt mutatott,

vagyis a lakossági ügyfelek jóval több pénzt helyeztek el a számláikon, mint amennyit kivettek. Tehát a betétekből változatlanul kevés pénz áramolhat a lakossági szuperállampapírba, igaz, egy hónappal korábban még 1,3 milliárdos mínuszt mutatott a tranzakciók egyenlege.

A lakossági betétek állománya közben hónapról hónapra újabb rekordokat dönt,

októberben már 8882,2 milliárd forintot ért el,

ami 7,4 százalékos növekedés 2018 tizedik hónapjához képest. A stabil növekedéssel párhuzamosan folyamatosan emelkedik a látra szóló és folyószámlabetétek aránya is a lakossági portfólióban: ezek összege az október végéig számolt egy év alatt majdnem 13 százalékkal, 6446,8 milliárd forintra emelkedett, így az arányuk már 72,6 százalékos az összes betéten belül.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×