eur:
394.01
usd:
365.68
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
Sassnitz-Mukran, 2016. december 6.Egy munkás az Északi Áramlat (Nord Stream) földgázvezeték új, 1200 kilométer hosszú vezetékpárjának megépítéséhez szükséges elemek egyikében az északkelet-németországi Sassnitz-Mukran kikötőjében 2016. december 6-án. A földgázvezeték új vezetékpárjának megépítéséről 2015 júniusában írt alá szándéknyilatkozatot a szentpétervári gazdasági fórumon az E.On, a Shell, és az ÖMV olajvállaltok, valamint a Gazprom orosz állami gázipari monopólium képviselői. Az évi 55  milliárd köbméteres gázszállítási kapacitásra tervezett vezeték lefektetése a tervek szerint 2017-ben kezdődik meg. (MTI/EPA/Jens Büttner)
Nyitókép: JENS BÜTTNER

Oroszország többé már nem hajlik a hosszú távú gázmegállapodásra

Nem lesz újabb hosszú távú orosz–ukrán gáztranzit megállapodás, a felek csak rövidebb időszakokra szóló egyezségeket kötnek majd – mondta az InfoRádióban a 11 éves szerződés januári lejárta kapcsán Deák András György. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa szerint az biztosnak látszik, hogy Moszkva nem számolja fel teljesen az ukrán tranzitvonalat.

A januárban lejáró 11 éves megállapodás példátlannak tekinthető az orosz–ukrán gázkapcsolatok történetében, korábban nem voltak hasonlóan hosszú szerződések – jegyezte meg Deák András György az InfoRádiónak nyilatkozva. A szakértő emlékeztetett, az elmúlt évtized során számtalan dolog megváltozott, elég arra gondolni, hogy Oroszország megszállta a Krímet és kvázi háborús állapotok alakultak ki Kelet-Ukrajnában, emiatt nagyon feszült hangulatban egyezkednek a korántsem azonos pozíciót elfoglaló felek.

Jelenleg háromoldalú tárgyalások zajlanak az oroszok, az ukránok, valamint az Európai Unió között. Az Európai Bizottság és Kijev hosszabb távú egyezséget szeretne kialkudni, miközben Moszkva – érthető okok miatt – rövid periódusban gondolkodik, és ha nem akarják, nem is lesz hosszabb távú megállapodás, mondta az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. A szakember maga is egy átmeneti, fél–egy, legfeljebb két éves alkut lát reálisnak, amit majd állandóan újra kell tárgyalnia a feleknek.

Tudható, hogy az orosz állami gázipari óriásnak, a Gazpromnak egyelőre szüksége van az ukrajnai gázvezetékekre, hogy megfelelően nagy mennyiségű nyersanyagot legyen képes eljuttatni az Európai Unióba. Ám folyamatosan épülnek az Ukrajnát elkerülő vezetékek: idén úgy tűnik, hogy a Török Áramlat első szálát át tudják adni, az elkövetkezendő 2-3 évben pedig átadásra kerülhet mind a Török Áramlat második szála, mind az Északi Áramlat két újabb szála.

Deák András György úgy véli, ha minden említett vezeték megépülne, azokon majdnem annyit tudnának Európába szállítani, mint a jelenlegi teljes európai uniós orosz export mennyisége. Ezen felül Oroszországnak állandó jelleggel szüksége van egy 15-20 százaléknyi hálózati tartalékra, ezt helyeznék el Ukrajna területén, vagyis nincs olyan kimenetel, hogy ne kelljen az ukrán hálózat – tette hozzá a szakértő. Hozzátette: az oroszok azzal nincsenek tisztában, hogy melyik évben mennyit akarnának ezen szállítani, és ez a legfőbb oka, hogy Oroszország, illetve a Gazprom jelen pillanatban nem akar egy hosszútávú kötelezettséget vállalni. Amint egy új vezeték elkészülne, azt használnák, és nem az ukrán vonalat.

További részleteket is megtudhatnak az InfoRádió EnergiaVilág magazinjának november 25-i adásából, amelyet az infostart.hu oldalon meghallgathatnak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
A kormány veszélyhelyzeti intézkedései vannak Brüsszel asztalán

A kormány veszélyhelyzeti intézkedései vannak Brüsszel asztalán

Az Európai Bizottság két ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a közbeszerzésre vonatkozó uniós jogszabályok megsértésére hivatkozva még tavaly év végén, amelyek heteken belül új szintre léphetnek. A Portfolio uniós döntéshozóktól úgy értesült, hogy több esetben látnak még kételyeket a magyar közbeszerzési rendszert illetően, így valószínűleg további egyeztetésekre lesz szükség, ezek után májusban felszólítást küldhetnek, hogy ne citálják Magyarországot az Európai Unió Bírósága elé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×