Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső
Nyitókép: Pexels.com

Újragondolásra szorul a magyar adó-ellenőrzési gyakorlat

A magyar adó-ellenőrzési gyakorlatot is újra kell gondolni egy frissen született európai bírósági döntés miatt – hívta fel a figyelmet az InfoRádióban a szakértő.

Az Európai Bíróság kimondta, hogy önmagában annak nincsen akadálya, hogy az adóhatóság a kapcsolódó vizsgálatokban szerzett bizonyítékokra alapozza a megállapításait egy adóellenőrzés során.

Bevett szokás ugyanis az adóellenőrzések során – nemcsak Magyarországon, hanem más országokban is –, hogy az adóhatóság más vállalkozásoknál, esetleg adózóknál lefolytatott, vagyis úgynevezett kapcsolódó vizsgálatokból emel át megállapításokat, bizonyítékokat – magyarázta az InfoRádióban Kelemen Dániel ügyvéd.

Amit viszont problémásnak ítélt az Európai Bíróság – folytatta a PwC Legal Ügyvédi iroda szakértője –, az az a magyar adóhatósági gyakorlat, hogy a kapcsolódó vizsgálatok során szerzett bizonyítékokat a maguk teljességében nem mutatják be az érintetteknek. Mindössze arra szorítkoznak, hogy a felvett jegyzőkönyveket, adott esetben az adóhatósági döntést közlik. Nincs módja tehát arra az ügyfélnek, hogy megismerje azokat az iratokat, amelyeken a kacsolódó vizsgálatban született megállapítások alapulnak.

Vagyis

az esetek jelentős részében az adóhatóság nem csatolta hozzá az említett bizonyítékokat ahhoz a jegyzőkönyvhöz, amely az ügyféllel szemben az eljárás során született.

Továbbá abban sem volt egységes gyakorlata a hatóságnak, hogy ha maga az adózó kívánta ezeket – iratbetekintés keretében – megismerni, akkor a részére kiadták-e, és ha igen, akkor milyen körben – tette hozzá Kelemen Dániel.

Ennek az eszköznek az alkalmazása gyakorlatilag bármilyen adónemben előfordul, de a leggyakoribb talán az áfa – fogalmazott a szakértő. Ezen a területen tipikusak ugyanis azok az adóhatósági vizsgálatok, ahol a beszállítói láncokat vizsgálják, és különösen azt, hogy az egyes szereplők az adófizetési, áfabevallási kötelezettségeiknek eleget tettek-e, illetve a köztük létrejövő ügyeletek nem vetik-e föl az áfával való visszaélés gyanúját.

Kelemen Dániel az említett Európai Bíróság friss döntésével kapcsolatban végezetül megjegyezte: ez alapvetően azt irányozza elő, hogy a magyar adóhatóság eddigi gyakorlata a jövőben nem lesz követhető. Miután az Európai Bíróság egy jogértelmező fórum,

a döntése nem kizárólag a jövőre nézve alkalmazandó,

hanem valamennyi, akár folyamatban lévő adó-ellenőrzési, adott esetben bíróság előtt lévő jogorvoslati eljárásban hivatkozható – tette hozzá a PwC Legal Ügyvédi Iroda munkatársa.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Most tudta meg, hogy ő volt „Pillangó” – Besenyei Péter „ügynökügye”

Most tudta meg, hogy ő volt „Pillangó” – Besenyei Péter „ügynökügye”

Részletesen beszélt az egykori műrepülő-szupersztár arról, mit csinált állambiztonsági kérésre a nyolcvanas évek derekától, a vele interjút készítő szakíró pedig az InfoRádióban arról számolt be, kerülnek még elő nagy nevek az autó-motorsport világából, de méltósággal kell kezelni az információkat.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Jöhet itthon is a DSR és P2X? Nem gond, ha nem érted, majd mi elmagyarázzuk!

Jöhet itthon is a DSR és P2X? Nem gond, ha nem érted, majd mi elmagyarázzuk!

Elkészült az első magyar Nemzeti Rugalmassági Jelentés, amely a hazai villamosenergia-rendszer rugalmassági igényeit és a rugalmasság kiaknázása előtt álló lehetséges piaci akadályokat elemzi. E szerint a rendszer közép- és hosszú távú rugalmasságában nincs strukturális jellegű hiány a hagyományos gáz- és olajtüzelésű erőművi portfólió és az ipari akkumulátoros villamosenergia-tárolók várt terjedése mellett, a fogyasztói igény növekedését lekövető rugalmasság kielégítése azonban kockázatos lehet a reggeli és esti csúcsban, a naperőművi termelés kiesése esetén pedig akár a napközbeni órákban is. A Mavir vezetésével készült jelentés fontos üzenete, hogy a jogszabályi és szabályzati környezet felülvizsgálata és módosítása is szükséges a rugalmassági potenciál teljes kiaknázásához, ahogyan a fogyasztók ösztönzöttségének megteremtése is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×