A magyar fizetőeszköz tavaly júliusban volt utoljára mélyponton, amit egy hathetes gyengülési szakasz előzött meg. Akkor a 310-es szintről 330,8-ig gyengült a forint, emlékeztetett Korányi G. Tamás tőzsdei szakértő, aki szerint most az a gond, hogy az utolsó stabilabb szint a 320-325 volt a nyár elején, amihez képest még szinte alig esett a forint. A piacon sokan úgy vélik, hogy

a java még csak ezek után következik,

tette hozzá a szakértő.

A forintgyengülést, a korábbi évekkel ellentétben azonban nem a magyar gazdaság generálja, hanem egy általános kockázatkerülés figyelhető meg a világban, magyarázta Korányi G. Tamás. Emiatt ránk jár egy kicsit a rúd,

január eleje óta a forint azonban így is csak másfél, miközben a złoty például 2,8 százalékot esett,

jegyezte meg a szakértő, aki szerint lassan meg kell szokni, hogy nem 320 valahányas árfolyam van, hanem 330 valahányas.

A 340-es szint lehet majd egy komolyabb jelzés, akár a jegybank számára is,

tette hozzá.

Az elmúlt évek során megfigyelhető volt, hogy az óvatos forintleértékelődés a Magyar Nemzeti Bank politikájába bőven belefér. Számára fontosabbak a belső folyamatok, elsősorban az, hogy a magyar export folyamatosan javítsa a fizetési mérleget. Ehhez pedig, amilyen ütemben a magyar bérkiáramlás drágítja a magyar költségeket, úgy a forint gyengülése a másik oldalon a versenyképességet inkább javítja – mutatott rá.

"Nem lesz dráma, de hozzá kell szoknunk a 330-340 közötti euróhoz" – tett hozzá végezetül Korányi G. Tamás, aki szerint

"viszonylag hamar" beállhat a 340-es szint.