eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) neve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) korábbi székházán Budapesten 2013. október 1-jén. Szeptember 16-án Országgyűlés elfogadta az MNB-ről szóló törvényt, amely összevonja a jegybankot és a PSZÁF-ot, ez utóbbi megszüntetésével.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Válságálló kötvényprogramot ígér az MNB

Július 1-jén indul el a jegybank Növekedési Kötvényprogramja 300 milliárd forintos keretösszeggel. A program részleteiről Erdős Gábor, a Deloitte Legal partnere, irodavezető ügyvédje beszélt az InfoRádióban.

A Magyar Nemzeti Bank július 1-jén indítja el a Növekedési Kötvényprogramot, ennek célja az, hogy a vállalati kötvénypiacot erősítse a jegybank.

"Az elmúlt időszakban a nem pénzügyi vállalatok finanszírozása döntően banki hitelezés formájában valósult meg, a vállalatok kevésbé támaszkodtak kötvénykibocsátásra, ezt a fajta forrásbevonást szeretné a Magyar Nemzeti Bank elősegíteni, támogatni, serkenteni, ennek keretei között fog vállalati kötvénykibocsátásokban vásárlóként fellépni" - fogalmazott az InfoRádióban Erdős Gábor, a Deloitte Legal partnere, irodavezető ügyvédje.

Hogy a vállalatoknak ez miért kedvező, arról azt mondta, stabilabb lehet a hitelfelvételük, hisz egyrészt támaszkodhatnak banki hitelekre, másrészt kötvénykibocsátással sokkal jobban tudnak más befektetői körből hitelt felvenni.

"Az állam pedig ezzel együtt ha be is fagyna a banki hitelcsatorna, akkor is egy válság során sokkal jobban tudná elősegíteni egy vállalat talpra állását"

- folytatta Erdős Gábor, hisz a vállalatok nem csak banki hitelből finanszírozzák magukat, hanem kötvénykibocsátással is.

A Magyar Nemzeti Bank a program keretében olyan vállalati kötvényeket fog vásárolni, amelyeket hazai székhellyel rendelkező, nem pénzügyi vállalatok bocsátottak ki.

A kötvények futamideje, azaz a lejárata legalább 3 év, legfeljebb 10 év lehet, és a minimális kibocsátás 1 milliárd forint.

A kötvénykibocsátás menetéről szólva elmondta még, hogy május elején nyílt meg a regisztráció, és folyamatosan nyitva van. A regisztráltak a nyár folyamán B+ minősítést kell, hogy szerezzenek két nemzetközi hitelminősítő cég vizsgálata nyomán. Ezt követően kezdődhet is a kibocsátás maga, ami egy dokumentációs előkészítéssel indul, utána meg kell keresni a befektetőket, hiszen csak olyan kötvényt vásárol az MNB, amelybe öt másik befektető is invesztál.

A folyamat végén a Budapesti Értéktőzsde valamely kereskedési helyszínére a kötvényeket be kell vezetni, ott lehet majd később kereskedni a kötvényekkel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×