Komoly növekedési tartalékokkal rendelkezik a magyar gazdaság - hangoztatta sajtótájékoztatóján Varga Mihály pénzügyminiszter és a konvergenciaprogramban is ezt hangsúlyozza a kormány. Ennek köszönhető a miniszter szerint, hogy fennmarad a 4% feletti gazdasági növekedés üteme 2023-ig.

Ha a következő évek kilátásait a nyugdíjasok szemszögéből közelítjük meg, akkor a várható GDP-növekedés mellett legalább annyira fontos az inflációs adatsor. A 2019-re vonatkozó 2,7%-os áremelkedési ütem változatlan, 2020-ban ez 2,8%-ra emelkedhet, ezt követően pedig 3% lehet az általános áremelkedés üteme - írja a Portfolio.

Ezek a számok azért lényegesek, mivel minden év elején a várható éves infláció mértékével emeli a kormány a nyugdíjakat a reálértékük megőrzése érdekében.

Vagyis a következő években tartósan 3% körüli nyugdíjemeléssel kalkulálhatnak az érintettek.

A lap elemzése szerint ez a folyamat két következménnyel jár: egy ideig fennmarad a nyugdíjrendszer egyensúlya, vagyis a nyugdíjra költhető bevételek és a nyugdíjcélú kiadások összhangja nem borul fel.

Másrészt a nyugdíjak egyre szerényebb megélhetési szintet jelentenek - nem abszolút értelemben, hanem az általános bérszínvonalhoz viszonyítva.

Tehát most vált nagyon látványossá a nyugdíjrendszer egyensúlyát biztosító egyik eszköz, az inflációkövető indexálás működése.

A Brüsszelnek kiküldött konvergenciaprogram is külön megemlíti az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága című fejezetben, hogy "számos parametrikus változtatás történt a nyugdíjrendszerben, amelyek nagymértékben csökkentették a hosszútávon felmerülő nyugdíj és az egyéb időskorú ellátásokból eredő terheket".

"Az intézkedések fő iránya a legjobb nemzetközi gyakorlatokkal összhangban és a várható élettartam emelkedését követve a korhatár emelése, a tényleges nyugdíjba vonulási korcentrum jelentős emelése és az indexálási szabály megváltozása volt.

Az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 2022-ig fokozatosan 65 évre emelkedik. A tényleges nyugdíjba vonulási kor jelentős növekedését segíti a 2011-ben megvalósított a korhatár alatti ellátások megszüntetésére és a rokkantsági rendszer átalakítására irányuló szabályozás is"

- olvasható a dokumentumban, amely azt is kiemeli: "a nyugdíjrendszer területén végrehajtott intézkedések következtében a nyugdíjkiadások jelentősen lassabb ütemű növekedése várható hosszútávon".