A bruttó hazai termék (GDP) 4,9 százalékkal haladta az az előző év azonos időszakit a harmadik negyedévben, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye 5,2, az előző negyedévhez viszonyítva 1,3 százalékkal nőtt - jelentette második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal.

Ez azt jelenti, hogy a november 14-én kiadott első becslésnél is jobbak az adatok. Akkor a nyers adatok szerint 4,8, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint 5,0 százalékos gazdasági növekedést jelzett a KSH. Az előző negyedévhez mérten pedig 1,2 százalékos növekedést jelentett.

A korábban közölt volumenindex revízióját elsősorban a piaci szolgáltatások vártnál kedvezőbb teljesítménye és a nagyobb hozzáadott érték tartalmú ipari ágazatok jelentős növekedése magyarázza - tette hozzá a KSH.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,8 százalékkal nőtt,

a legnagyobb bővülést a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás érte el 6,9 százalékkal.

Az ipar teljesítménye 2,7, ezen belül a feldolgozóiparé 2,5 százalékkal nőtt az előző év harmadik negyedévéhez mérten. Az építőipar hozzáadott értéke 27,5 százalékkal emelkedett.

Az uniós átlag két és félszeresét meghaladó bővülés

A Pénzügyminisztérium közlemény szerint a kormány adócsökkentést és béremelést előtérbe helyező gazdaságpolitikája nyomán lett az előzetes becslésnél is magasabb, 5,2%-os a gazdasági növekedés 2018. III. negyedévében.

Ez az uniós átlag két és félszeresét meghaladó bővülést jelent.

Az 1995 óta rendelkezésre álló adatok alapján soha korábban nem volt ekkora mértékű bővülés hazánkban.

Az első három negyedév 4,9%-os teljesítménye alapján a második helyen áll Magyarország a ma ismert uniós rangsorban.

Főként a szolgáltatói szektor és az ipar vártnál jobb teljesítménye járult hozzá ahhoz, hogy 0,2 százalékponttal magasabb lett a gazdasági növekedés az év harmadik negyedévében a korábban ismert adathoz képest. Mindez előrevetíti, hogy várhatóan az év hátralevő részében sem veszít lendületéből a gazdaság teljesítménye, elérve ezzel a jóval négy százalék feletti éves bővülést.

A mostani adatok azt is megerősítik, hogy számos nemzetgazdasági ág érdemben segítette elő a növekedést.

• Az építőipar hozzáadott értéke és a lakásépítések bővülése mögött az otthonteremtési programnak kiemelt szerepe van.
• A hatéves adócsökkentési és béremelési megállapodás eredményeként ma már nemcsak több mint 4,5 millió embernek van munkája, hanem a bérek is dinamikusan, 11,7%-kal emelkednek.
• A családok egyre többet tudnak költeni, a háztartások vásárolt fogyasztása 5,3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
• A gazdaságfejlesztésre fordított források hatékony felhasználását mutatja a beruházások jelentős, 20%-os növekedése.
• Mindezeken túl a mezőgazdasági termelés esetén ugyancsak bővülést láthatunk.

A 2013-as fordulatot követően napjainkra új növekedési pályára állt a magyar gazdaság. Ennek eredményeként az elmúlt években összességében a bővülés jelentős mértékűnek számít a nemzetközi viszonylat tekintetében. Az adatokból azt láthatjuk, hogy Magyarország GDP-je 25%-kal haladta meg a 2010-es év eleji szintet, illetve több mint 18%-kal múlta felül a 2014. évit. Az elkövetkezendő években továbbra is négy százalék körüli lehet a bővülés.