Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke az Agrárgazdasági Kutatóintézetnek a tavalyi állapotokról készített felmérése alapján azt mondta, hogy a fehér kenyéren 6 forint, a félbarnán 23 forint volt a pékek vesztesége az átvételi árakat és az önköltséget figyelembe véve, míg a vizes zsemlét a nyereséget nem tartalmazó önköltségi ár közelében tudták értékesíteni tavaly.

A kutatás szerint a fehér kenyér teljes önköltsége 181,11 forint, míg a pékárut előállítók átlagosan 175,08 forintért tudták értékesíteni azt, a félbarna kenyérnél ezek az értékek 184 forint és 160,51 forint, míg a vizes zsömlénél kilogrammonként 251,95 és 251,32 forint. A kutatáshoz az alapadatokat sütőipari vállalkozásoktól gyűjtötte be az intézet.

A helyzet pedig tovább romlott az idén - tette hozzá a szakmai szervezet elnöke. A kenyeret készítő vállalkozások nincsenek abban a helyzetben, hogy érvényesítsék megnövekedett költségeiket, mivel azt a multinacionális láncok nem fogadják el. Emiatt a pékek más termékeken próbálnak némi hasznot realizálni, ki több, ki kevesebb sikerrel - mondta Septe József.

"Ez a jelenség annyira leszorítja a szakágazat jövedelmezőségét, hogy nemcsak a versenyképesség alakulásáról, de a túlélésről sem mondhatunk biztosat.

A pékek már nem tudják finanszírozni a veszteséget, ami azt eredményezheti, hogy az országban helyenként akár ellátási gondok is keletkezhetnek."

A helyzet régóta ilyen, évente rengeteg pékség húzza le a rolót, de most először tudjuk független és számokkal is alátámasztott kutatással bizonyítani, milyen súlyos a helyzet - tette hozzá a pékszövetség vezetője. A pékszövetséggel együttműködő Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, Győrffy Balázs nemzetbiztonsági kérdésnek nevezte a közel 20 ezer főt foglalkoztató, alapvető élelmiszereket termelő szakágazat fennmaradását. Ezért szerinte a helyzet kivizsgálása és az elítélendő piaci magatartás megváltoztatása kiemelt fontosságú.