Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső

Optimisták a világ vezérigazgatói

Derűlátóbbak a vezérigazgatók - derült ki a PwC szokásos globális felméréséből, amelyet az üzleti élet legjelentősebb nemzetközi konferenciáján, a davosi világgazdasági fórumon hoztak nyilvánosságra.

A PwC Magyarország adótanácsadás üzletágának vezetője az InfoRádióban azt mondta: a vállalatvezetők 39 százaléka bízik a világgazdaság fellendülésében, a tavalyihoz képest kétszer annyian vélik úgy, hogy a helyzet a következő 12 hónapban javulni fog.

Lőcsei Tamás szerint, a 17. Globális Vezérigazgatói Felmérés nem okozott nagy meglepetést. A legfontosabb változás a tavalyi eredményekhez képest a derűlátás. A 68 ország 1300 megkérdezett vezérigazgatójának 39 százaléka nagyon bizakodó cége 2014-es árbevételeit illetően és a világgazdaság egészét tekintve is. A cégvezetők 44 százaléka bízik a világgazdasági helyzet javulásában, ez az arány tavaly 18 százalék volt, tehát a vezérigazgatók jóval optimistábbak, mint egy évvel korábban - hangsúlyozta Lőcsei Tamás.

A PwC Magyarország adótanácsadás üzletágának vezetője hozzátette: a borúlátók aránya csupán 7 százalék, ennyien számítanak a világgazdaság hanyatlására.

A tavalyi évhez hasonlóan az orosz vezérigazgatók viszik a prímet optimizmus terén. Ugyanis 53 százalékuk nagyon bizakodó a bevételei növekedésére vonatkozóan. Utánuk a mexikóiak következnek 51 százalékkal, majd a dél- koreaiak, akik tavaly még a sor végén voltak, de most feljöttek a harmadik helyre, az ottani vezérigazgatók fele bizakodó.

A további sorrend: India, Kína, Svájc, Brazília, a középmezőnyt az USA és Németország vezérigazgatói alkotják 36 illetve 33 százalékkal. Végül a sort Argentína zárja, ahol az üzleti élet meghatározó vállalatai első embereinek mindössze 10 százaléka bízik a növekedésben.

Lőcsei Tamás beszámolója szerint, a vezérigazgatók úgy látják, elsősorban a demográfia alakulása az, amely a gazdálkodásukat, üzletüket leginkább befolyásolja. Emellett a piacaikra döntően hatást gyakorló, globális trendek között kapott helyet a feltörekvő piacok lassulása miatti aggodalom és sokan tartanak a túlszabályozottságtól is. Lőcsei Tamás elmondta, ezt a folyamatot a válsághelyzet indította el, egyre több és több állam szabályoz olyan területeket, amelyeket korábban nem, annak érdekében, hogy elkerülhetőek legyenek a csődhelyzetek vagy az olyan szituációk, ahol nem tudja az állam kontroll alatt tartani a gazdasági folyamatokat. Hozzátette a vállalatirányítók körében, globális szinten, ugyanígy jelentkezik az államháztartás hiánya is, mint félelemérzet.

A nemzetközi felmérést február végén követik a közel 150 hazai vezérigazgató részvételével készült magyar tanulmány eredményei.

Hanganyag: Panulin Ildikó

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

A "szokásos" tagállami és intézményi ellentétek mellett az európai politika őszi fordulata is akadályozza az Európai Unió következő 7 éves költségvetésének elfogadását, ez pedig a Magyarországnak járó jövőbeli forrásokkal kapcsolatban is komoly kérdéseket vet fel. A tagállamok egy része kisebb költségvetést és kevesebb befizetést, a másik változatlan agrár- és kohéziós támogatásokat szeretne, miközben az Európai Parlament az uniós szintű területekre is jóval több pénzt szánna, mint korábban. Engedni egyelőre senki nem akar, pedig az idő vészesen fogy, mivel 2027-ben az eddiginél is nehezebb lehet a megállapodás tető alá hozása. Cikkünkben négy forgatókönyvet vázolunk fel, amelyek mentén eldőlhet az európai politika új iránya, illetve a Magyarországnak járó források sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×