Infostart.hu
eur:
389
usd:
331.01
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Kik birtokolhatnak majd földet Magyarországon?

A földtörvény vitája október 17-én kezdődik az Országgyűlésben - közölte Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kedden Budapesten, miután kormányoldali képviselőkkel egyeztetett a törvényjavaslatról.

A miniszter véleményt cserélt a Fidesz mezőgazdasági kabinetjének tagjaival, ezt követően újságírói kérdésre elmondta: a Fidesz-frakció jónak tartja a földtörvény javaslatát és támogatja. Jelezte azt is, hogy a törvényjavaslathoz a kormány a továbbiakban nem kíván módosító indítványt benyújtani, de megjegyezte, hogy a képviselők várhatóan fognak.

A megbeszélésen a miniszter tájékoztatása szerint szóba került a birtokmaximum mérete, a helyben lakás fogalmának meghatározása, továbbá az üzemszabályozási törvény megalkotása, valamint a földtörvényben megtalálható kétharmados szabályok kérdésköre. Nem volt viszont szó a földhaszonbérlet témájáról.

Fazekas Sándor az Országgyűlés őszi ülésszaka legfontosabb törvényének nevezte a földtörvényt, hiszen pótolhatatlan nemzeti vagyonról, a földről rendelkezik.

A miniszter emlékeztetett: tekintettel a terület fontosságára, a Vidékfejlesztési Minisztérium széles körű társadalmi vitát folytatott a törvénytervezetről, mielőtt az Országgyűlés elé terjesztette. Ebben a vitában részt vettek társadalmi és szakmai szervezetek, továbbá az ellenzéki és a kormányoldalhoz tartozó parlamenti képviselők. A javaslatról úgynevezett többkörös egyeztetést folytattak.

Az MTI kérdésére válaszolva Fazekas Sándor közölte: a törvényjavaslatban továbbra is az 1.200 hektáros birtokmaximum szerepel, mert ez biztosítja az élet- és versenyképes családi birtokok működését Magyarországon. Az 1.200 hektáros birtokméret egy négyfős család megélhetéséhez szükséges, és a fejlesztéshez is biztosít teret. Az agrártárca és a kormány célja pedig az agrárközéposztály megerősítése - húzta alá.

A miniszter utalt arra is, hogy a földjog első számú alanya a törvényjavaslat elfogadását követően a földműves lesz, Magyarországon csak ők birtokolhatnak földet.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×