Még a korábbinál is nagyobb óvatosságra kell, intsék az exporttevékenységet folytató hazai vállalkozásokat az elmúlt időszak drámai árfolyammozgásai. Még akkor is, ha a dollár vagy az euró erősödése kedvez az exportőröknek, hiszen a másik oldalon ott van az importőr-partner, akinek tovább gyengülhet a likviditási helyzete, akár olyan szintre is, hogy egy-két héten belül már a fizetőképességét is negatívan érinti.

Ez pedig jelentősen megnöveli az amúgy az erősödéssel jól járó exportőr kockázatát - hívja fel a figyelmet Kárpáti Gábor, a Coface Hungary ügyvezetője. Maguk is sokszor találkoznak olyan kifeszített likviditású céggel, amely már nem tudja kompenzálni ezt a fajta árfolyammozgást.

Ráadásul, függetlenül attól, hogy az adott mozgás közvetlenül kedvez vagy nem az exportőrnek, az árfolyam-ingadozás mindenképpen növeli a bizonytalanságot, ami tovább fokozhatja az amúgy is kockázatos(abb)nak tartott relációkat. Kárpáti Gábor ideálisnak azt tartaná, ha a külkereskedők le tudnák fedni az árfolyamkockázatokat, de ez sajnálatos módon Magyarországon ma csak részben lehetséges. Ugyanis sem a brókercégek, sem a bankok kínálata nem megfelelő a folyamatosan kereskedelmet folytató cégek devizakockázatának a lefedésére.

Ugyanakkor örvendetes tendencia, hogy a válság egyik hatásaként mind erőteljesebb figyelmet fordítanak az exportőrök a kockázatkezelésre. Egyre több cég hoz házon belüli szabályokat, kitérve arra is, hogy milyen szinten, módon és gyakorisággal kell alkalmazni kockázatkezelési eszközöket. A Coface-hoz fordulók érdeklődése további kedvező tendenciát tükröz: mind többen fordítanak időt, energiát és pénzt a kockázatkezelésre, már a piaci lehetőségek feltérképezésével egy időben.

Ez mindenképpen előremutató, hiszen még akkor is különös figyelmet kell a kockázatok minimalizálására fordítani, ha hagyományos, tehát kipróbált, és jelentős kereskedelmi partnerországokról van szó - hívja fel a figyelmet a Coface ügyvezetője. Példaként említi azt a négy országot, amely az első tíz legjelentősebb exportpiacunkat adta 2010-ben: a 4. Romániáról, az 5. Szlovákiáról, a 8. Lengyelországról és a 10. Csehországról van szó.

Elsősorban Románia és Szlovákia esetében int fokozatos óvatosságra Kárpáti, rámutatva: Románia ráadásul a Coface ország-kockázat szerinti besorolásában már eleve nem befektetői kategóriájú minősítésű. Mindezt azért érdemes figyelembe venni, mert minél rosszabb egy ország helyzete, s így besorolása, a megítélése, annál inkább kihat a finanszírozási feltételekre (például, drágábbá és nehezebben hozzáférhetővé válik a banki hitel), s emiatt romlanak a fizetési szokások. Ilyen körülmények között még jobban felértékelődik a szállítói hitel. Éppen ezért azonban fokozottan ügyelniük kell a nemzetközi piacokra szállító hazai cégeknek, hogy milyen módon és kiket finanszíroznak.

Nem biztatóak a trendek

A mintegy száz országban jelen lévő, az egyes országok vállalatainak fizetésképtelenségi veszélye alapján az egyes országokat, illetve cégeket besoroló Coface adatai szerint az elmúlt években folyamatosan nőtt azoknak a közép- és kelet-európai cégeknek a száma, amelyek üzleti szempontból kockázatosabb besorolást kaptak a hitelminősítőktől.

Az elmúlt időszak cseh, lengyel, román és szlovák trendjei sem túlságosan biztatóak: ugyanis nőtt a kockázatosabb és a közepesen kockázatos cégek aránya. Különösen romlott a szlovák és a román cégek megítélése. Ugyanakkor - a közép- és kelet-európai régió növekvő kockázataival szemben - a tavalyi év ugyanazon időszakához képest, javult a magyarországi cégek megítélése, és ez leginkább a különösen kockázatos cégek arányaiban mutatkozik.

Az elmúlt hónapok adatai a magyar javulás folyamatát támasztják alá - mutat rá Kárpáti, aki azonban óva int attól, hogy túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítson bárki is ennek. Ugyanis a kumulált adatokat kell megvizsgálni ilyen fajsúlyú megállapítások megfogalmazása előtt.

Az ügyvezető kifejezetten érdekesnek tartja, hogy nem esik egybe az említett négy ország kockázata a magyar exportban elfoglalt pozíciójával. A Coface besorolásában mind az ország-minősítést, mind az üzleti környezetet tekintve a négy ország között a legkevésbé kockázatosnak tartott cseh és a lengyel piacokra kellene a magyar exportőröknek koncentrálniuk- tanácsolja a szakember. Ugyanakkor a legnépszerűbb a két leginkább kockázatos: a román és a szlovák piac.

Ami konkrétan az egyes országokat illeti: Csehországban az egyedüli tényleges nagy kockázatot az jelenti, hogy, ha folytatódnak a megszorító intézkedések miatt tavaly megkezdett munkabeszüntetések, az nehezítheti a reformok bevezetését. A gyengeségek között is csak olyanok vannak, mint a nálunk is megtalálható erőteljes függőség a külföldi kereslettől; a láthatatlan strukturális folyó fizetési mérleghiány, köszönhetően a külföldi befektetők profitrepatriálásának; illetve az elöregedő lakosság és a szakemberhiány.

Lengyelország esetében némi kockázatot jelent az év végig esedékes parlamenti választások kimenetele, gyengeséget pedig egyebek között a nem megfelelő befektetési ráta; az alacsony foglalkoztatási szint és a bérköltségek jelentősebb emelkedése; továbbá az, hogy a gazdasági növekedés fékeződése néhány ágazatban (elsősorban az acéliparban) rontotta a vállalati fizetőképességet.

Románia már a fenti kettőnél jóval kockázatosabb a magyar exportőrök számára is - állítja Kárpáti. Hozzáteszi: a szomszédos országban nagy a vállalatok kitettsége az árfolyammozgásoknak, amelyet a kivitelt bonyolítóknak mindenképpen szem előtt kell tartaniuk. A Coface elemzése szerint Románia kockázatokat hordoz több olyan ágazatban (építőipar, textilipar, kohászat,), amelyeket még mindig sújtanak a válság utóhatásai. Gyengeségei közé tartozik - s így növeli a kockázatot - a magánszektor jelentős eladósodottsága; a politikai bizonytalanság (amely csökkenti a Nemzetközi Valutaalap által előírt gazdaságpolitika hatályba léptetésének az esélyét) és a túlságosan magas folyó fizetési mérleghiány is.

S végül, de nem utolsósorban, meglepő módon az euró-övezeti tag Szlovákia is a térség kockázatosabb exportpiacai közé tartozik - hívja fel a figyelmet Kárpáti. A kormány instabilitása miatt veszélybe kerülhet a létfontosságú reformlépések bevezetése, egyebek között az oktatási és a nyugdíjreformé - olvasható a Coface ország-elemzésében, amely a gyengeségek közé sorolja, hogy a gazdaság túlságosan a külföldi konjunktúrától függ. Emellett növeli a kockázatokat a jelentős rövid távú külső adósság, valamint a magas munkanélküliség is.