eur:
388.79
usd:
362
bux:
68882.55
2024. május 8. szerda Mihály

Surányi György elemzése: gazdaságpolitikai hiba vagy természetes folyamat?

Nem kérdéses, hogy a lakossági devizahitelezés hordoz kockázatokat, a régiós országok sérülékenységének és a válság begyűrűzésének azonban távolról sem ez volt a legfontosabb oka. Ugyanakkor nehezen vitatható, hogy a devizahitelezés, a nyitott devizapozíciók nehezítik a válságkezelést és szűkítik a gazdaságpolitika mozgásterét - olvasható Surányi György egyetemi tanárnak a Világbank felkérésére írt tanulmányában, amelyet magyar nyelven először a Portfolio.hu közölt.

A közép-kelet-európai régió kis, nyitott gazdaságaiban a külső hiány a felzárkózási folyamat valószínűleg természetes velejárója: a fizetési mérlegek deficitesek, a gazdasági szereplők valamelyikének pedig elkerülhetetlenül nyitott devizapozíciója van - derül ki Surányi György egyetemi tanár, volt jegybankelnök tanulmányából. A Világbank felkérésére írt, "Fedezetlen devizapozíciók a KKE régió gazdaságaiban - Súlyos gazdaságpolitikai hiba vagy természetes folyamat?" című tanulmányt teljes egészében a Portfolio.hu-n olvashatják el.

Surányi György elemzése szerint nemzetgazdasági szinten a nyitott devizapozíció adottság. Vagy elfogadjuk, hogy a felzárkózás időszakában a folyó fizetési mérlegek - persze józan mértékben - deficitesek, és létezik nyitott devizapozíció, vagy teljesen leépítjük a régiós országokban a külső adósságot. Azonnal felmerül azonban a kérdés: milyen növekedési kilátásokkal számolhatnánk ebben az esetben, mennyire lassulna le a felzárkózás, a konvergencia, illetve mennyire rontaná a régiós országok külső egyensúlyi pozíciója az EU egészének a növekedési lehetőségeit? - teszi hozzá.

A közgazdász kiemeli: a válság tanulságait minden piaci szereplőnek, a hitelezőknek, a hitelfelvevőknek, a szabályozóknak, a felügyeleti szerveknek, és a gazdaságpolitika irányítóinak egyaránt le kell vonniuk. Nem biztos, hogy egy, az euróövezetbe tartó országban kedvező fejlemény a svájcifrank- vagy a jenhitelek dinamikus térnyerése a lakossági szektorban (különösen, ha ezek rövid lejáratú hitelek), de a fő kérdés nem az, hogy a nyitott devizapozíció melyik szereplőnél keletkezik, hanem az, hogy a gazdaság egésze fenntartható pályán mozog-e, vagy pedig túlságosan eladósodott.

Amennyiben a gazdaság egésze fenntartható pályán mozog, mindenekelőtt fenntartható a külső egyensúlyi pozíció, a nyitott devizapozíció kockázata makro- és mikro szinten is kezelhető - természetesen kezelni is kell, akárcsak a változó kamatozású, hazai devizában denominált instrumentumok kockázatát.

Ráadásul, leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy hosszabb távon igazából van fedezet a nyitott pozícióra: a régiós devizák trendszerű reálfelértékelődése és a monetáris politikák antiinflációs elkötelezettsége az, ami kvázi fedezetet jelent a devizaadósok számára; végül pedig a monetáris unióhoz történő - előbb vagy utóbb bekövetkező - csatlakozás meg fogja oldani az árfolyamkockázat kérdését - olvasható Surányi György tanulmányában.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.08. szerda, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×