A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötendő megállapodás egyik legfontosabb része, hogy a hitelkeretből megnyitnak egy 600 milliárd forintos részt, amely egyrészt a magyar bankok tőkehelyzetét erősítheti, másrészt az állami garanciavállalás miatt olcsóbban juthatnak a bankok devizaforrásokhoz.

Az IMF negyedévenként vizsgálja majd, hogy megfelel-e a megállapodásnak a magyar költségvetés elsődleges pénzforgalmi egyenlege, az infláció mérséklődési üteme, valamint a büdzsé teljes adósságállományának alakulása.

A magyar kormány vállalta, hogy november 10-ig benyújtja a parlamentnek a hazai bankokat segítő támogatócsomagot (tőkemegerősítés, garanciaalap) és sürgősségi tárgyalást kér a mielőbbi elfogadás érdekében. A rövid határidőt azért vállalta a kormány, hogy a törvényjavaslat elfogadása után minél hamarabb, lényegében egy hét múlva már megérkezhessen az IMF-hitelkeret első részlete a bankok megsegítésére.

Szintén a vállalások közé tartozik, hogy december végéig elfogadja a parlament azt a közpénzügyi törvénycsomagot, amely közép- és hosszú távon is kiszámítható fiskális politikai keretet határoz meg, a választási ciklusoktól függetlenül.

A kabinet ugyancsak vállalta, hogy december végéig benyújtja a törvénytervezetet a kormány a parlamentnek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vészhelyzeti hatáskörének megerősítése céljából. A törvény megadja majd azt a különleges jogkört a PSZÁF-nak, amely alapján felgyorsíthatja a fizetésképtelenné vált bankok helyzetének rendezését.

Jobban odafigyelnek a devizahitelekre

Simor András jegybankelnök jelezte továbbá, hogy mind a kormány, mind az nemzeti bank továbbra is erősen elkötelezett a középtávú 3 százalékos inflációs cél fokozatos elérésére. Ebben segíthet a recessziós gazdasági környezet inflációleszorító hatása, de a forint esetleges újabb gyengülése nehézségeket okozhat. Az inflációcsökkentési szándékot segíti majd a kormány azon eljárása, amelyben igyekszik leszorítani a szociális partnerek nominális bérnövekedési megállapodásait.

Változni fog a jegybanktörvény, hogy több fontos adathoz juthasson hozzá a nemzeti bank. Ennek egyik csatornája, hogy nem azonosítható adatokat kérhet egyebek mellett a hitelkockázatok jobb elemzése érdekében, emellett a biztosítási és hitelközvetítők tevékenységének és termékeinek fokozott szabályozása várható. A bankok által nyújtott új jelzáloghitelek esetében maximalizálják a fedezet és hitelarányát, továbbá folyamatosan felügyelik majd a magyar bankok devizaalapú hitelállományának alakulását.