A bejelentés előzménye, hogy Olaszország és Oroszország egyezményt kötött az energiapiacok kölcsönös megnyitásáról.

Ennek értelmében az orosz energiacégek bejutnak az olasz elosztópiacra, míg olasz cégek részt vehetnek orosz olaj- és gázmezők kiaknázásában.

Magyarországon át az olaszoknak

Az olasz fogyasztókat pedig a meghosszabbított Kék Áramlat vezetéken keresztül látnák el, amely Magyarországon is áthaladna.

Kóka János gazdasági miniszter szerint a vezeték meghosszabbítása és a tároló megépítése révén Magyarország a gázszállítás tranzitközpontjává válna.

A project pénzügyi és technikai részletei azonban egyelőre nem ismeretesek.

Putyin: csak az jöhet, aki egyenrangú partner akar lenni

A Vremja Novosztyej című orosz lap áttörésként értékelte a vezeték meghosszabbításáról szóló orosz-olasz egyezményt, és ha figyelembe vesszük, hogy a közelmúlt-beli Európai Unió-Oroszország csúcson az EU-trojka hiába próbálta rávenni az energiapiac megnyitására Moszkvát, akkor jogos az értékelés.

Vlagyimir Putyin ugyanakkor határozottan figyelmeztetett arra, hogy a megállapodás csak olasz cégekre vonatkozik.

"Készek vagyunk erre, de nem mindenkivel, hanem csak azokkal, akik keresik a megegyezés lehetőségét és egyenragú partnerséget akarnak" - figyelmeztette Putyin burkoltan azokat a nyugati országokat, amelyek kellemetlen kérdéseket tesznek fel például a Gazprom üzleti etikájáról.

A Gazprom haragszik az ENI-re

Az, hogy mikor valósul meg a kölcsönös partnerségről most aláírt olasz-orosz egyezmény, az még kérdés, mert az ENI és a Gazprom kapcsolata annak ellenére nem felhőtlen, hogy közösen építik és üzemeltetik a Kék Áramlatot.

A Vremja Novosztyej megjegyzi, hogy "túl sok a sérelem" a felek között.

Az ENI ugyanis felbontotta a Gazprom olasz piacra való bejutásáról szóló korábbi egyezményt, amikor jelenlegi vezérigazgatója, Paolo Scaroni vette át az irányítást.

Valószínűleg nem segített azt sem, hogy Scaroni Moszkvában előadást tartott a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében, ahol burkoltan "a nyersanyagok kapcsán megnyilvánuló nacionalizmussal" vádolta meg Moszkvát, és azt mondta, hogy "egyes országok arra kívánják kihasználni természeti kincseiket, hogy nagyobb politikai befolyásra tegyenek szert a nemzetközi kapcsolatokban."

A Gazprom vezetése csak annyit jegyzett meg, hogy "nagyon megválogatja a stratégiai partnereit, két-háromnál több nem lehet, és már így is van egy ilyen partner, a német BASF".

Szóba kerülnek a magyar érdekeltségek is

A Gazprom a jövő héten ismét tárgyal a szintén stratégiai partnernek kiszemelt E.ON-nal, és egy esetleges megállapodás érintené az E.ON magyarországi vagyonrészeit is, a gázellátásban, - tárolásban és áramszolgáltatásban is.

A német cég vagyonrészeket adhatna át az orosz vállalatnak cserébe azért, hogy részesedhessen egy orosz olaj- és gázmezőben.