eur:
410.55
usd:
391.87
bux:
79822.75
2024. november 25. hétfő Katalin
Nyitókép: Pixabay

Több változás is történt a jogosítványszerzésnél

Egyebek mellett megnőtt annak az időnek a hossza, amennyi alatt a sikeres vizsgához szükséges gyakorlat megszerezhető.

Az itthoni tapasztalatok szerint egyre később akarnak jogosítványt szerezni a fiatalok, és drámaian megnőtt annak az időnek a hossza, amennyit forgalomban gyakorolniuk kell ahhoz, hogy sikeres vizsgát tegyenek és jogosítványt szerezzenek.

A sikeres elméleti vizsga után ma a hatályos hazai jogszabály szerint minimum 29 órát kell vezetni egy „B” kategóriás jogosítványra pályázó tanulónak és legalább 580 km-t ahhoz, hogy gyakorlati vizsgára bocsátható legyen. Szőcs Károly, az E-Educatio Információtechnológia Zrt. vezérigazgatója azonban a Közlekedésbiztonság című portálnak elmondta: a gyakorlatban a sikeres vizsgához szükséges vezetéssel töltött óraszám az utóbbi években folyamatosan és töretlenül nő.

Ma már egy átlagos tanuló 46-47 óra vezetés után vállalkozhat a vizsgára a siker reményében, és sokaknak még így sem sikerül az első próbálkozásra. Átlagosan minden második nekifutás jár sikerrel.

Ennek a növekedésnek a szakember szerint számos oka van. Ezek között említette, hogy

  • régen "menő" volt megszerezni a jogosítványt, ma már más a fiatalok gondolkodása, ahogy az életmód is.
  • a fiatalok ha jó tömegközlekedéssel bíró nagyvárosban élnek, inkább azt használják és nem a több napszakban is nehézkes autós közlekedést, és/vagy a költséges, esetleg drága parkolást.
  • terjednek a mikromobilitási megoldások, valamint a kerékpárok, rollerek használata.
  • az autók ára és fenntartásuk költsége magas.

Ám ezek mellett, a szakoktatók véleményére hivatkozva, Szőcs Károly más olyan szempontokat is felvetett, amelyek hatással lehetnek a gépjárművezető-tanulók képességeire, készségeire, tanulására, a tanuláshoz szükséges időre, majd később a magatartásukra is a forgalomban.

"A mai fiataloknak mások a motorikus képességei, másképp működik a veszélyérzetük, mint a korábban felnőtt korosztályoké. És az utóbbi években ez a folyamat fel is gyorsult – idézte szakoktató kollégái véleményét Szőcs Károly. – Jóval kevesebbet mozognak, sportolnak, kerékpároznak. Nem nagyon másznak fára, így ritkábban is esnek le és ütik meg magukat. Egyszerű példák, de ez minden bizonnyal hatással van a veszély- és felelősségérzetük kialakulására is" – fogalmazott.

Ezzel szemben sok időt töltenek számítógépes játékokkal. Azok akár fejleszthetik is bizonyos, a gépjárművezetésnél is fontos képességeiket, a reflexeiket, a döntéshozatalukat, azonban a számítógépes játékban több élete is lehet a játékosoknak, emiatt könnyebben hoznak elhamarkodott vagy legalábbis nem kellően végiggondolt döntéseket. "Ha hibáznak, a játékban a következő életükben javíthatnak. Az utakon azonban erre nincs lehetőség. Ott egy élete van mindenkinek.

Ami pedig a biztonságos vezetéshez szintén elengedhetetlen térérzékelést illeti, ahhoz az építőkockával kellene kezdeni játszani, és nem a tablet vagy okostelefon képernyőjén

– derül ki Szőcs Károly által összegzett véleményekből.

Hangsúlyozta mindazonáltal, hogy ez nem kritika a mostani fiatalokkal szemben, egyszerűen csak tudomásul kell venni, hogy más a helyzet, mint a korábbi generációknál.

Címlapról ajánljuk
„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

"A magyar futball öröksége kötelez és muníciót is ad nekünk" – mondta a megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök, Puskás Ferencet a magyar futballisták és minden 10-esek példaképének nevezve, akiről Czibor Zoltán azt mondta: "ha az Öcsi egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

A Kutatási Kiválósági Tanácsban (KKT) október 1-jétől betöltött elnöki pozíciója mellett az innovációra és tudománypolitikára fordított hazai költségvetési források fő allokátorának számító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) tudományos társelnöki feladatkörét is ellátja Domokos Péter. Az NKFI Hivatal új vezetői pozíciójáról, illetve a két tisztség együttes betöltésének előnyeiről magát Domokos Pétert, illetve az NKFI Hivatal elnökét, Kiss Ádámot kérdeztük. A páros interjúból kiderül az is, hogy a Domokos Péter szerint miért volt szükség az OTKA átalakítására. A KKT elnöke arról is beszélt, hogy az első ízben meghirdetett Research Grant Hungary program keretében azon dolgoznak, hogy több neves külföldi és külföldön dolgozó kiemelkedő magyar kutatót csábítsanak Magyarországra, akik jövőre hazai intézményekkel közösen fognak kutatási projekteken dolgozni. Az NKFI Hivatal elnöke a K+F-ráfordítások kapcsán azt emelte ki, hogy szemléletválásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló kutatásfejlesztési és innovációs finanszírozás az 1-1,5% közötti GDP-arányos sávból a Budapesti Deklarációban is megfogalmazott 3%-os szintre emelkedjen, és hosszú távon, kiszámíthatóan ott is maradjon, vagy akár a fölé nőjön. Hivatala legfőbb feladatának a költségvetési forrásokból lebonyolított programok és projektek magas színvonalú minőségbiztosítását nevezte. A következő időszak legfontosabb céljának az innovációs szereplők minden eddiginél szorosabb összekapcsolását, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben elért kutatási eredmények szisztematikus felkarolását tekinti. Ezt a munkát támogathatja az eddig öt hazai egyetem mellett létrehozott technológiai transzfercégek (TTC-k) tevékenysége is. Kiss Ádám arról is beszámolt, hogy az NKFI Hivatal még idén meghirdeti a 15 milliárdos keretösszegű nagyvállalati innovációs programot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×