Rövid Irén – az InfoRádiónak nyilatkozva – elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy számos szingli fogalom létezik, vagyis nincs egy egységes, mindenki által elfogadott meghatározása, amire a kutatások alkalmával hagyatkozni lehetne. Ezért a doktori kutatása alkalmával ő maga is, több itthoni és külföldi kutatás eredményeit felhasználva határozta meg azt, hogy kiket tekint a népszámlálás, illetve a 2016-os mikrocenzus alapján szinglinek.

Mint magyarázta, vannak kutatások, amelyek minden nőtlen és hajadon állapotú személyt szinglinek tekint, de olyanok is akadnak, akik ide sorolják azokat is, akik már elváltak, tehát már éltek korábban házasságban, de már ismét párt keresnek. Arra is van gyakorlat, hogy mindenkit, aki egyedül él, azt szinglinek tekintenek, nem téve kitételt a családi állapotban, vagy az életkorban.

A KSH elemzője mindezek után

nem minden egyedülálló, egyedül élő személyt sorolt a szinglik közé,

hiszen az ő többségük a 60 éves, vagy idősebb korcsoportba tatozik, továbbá a családi állapotuk tekintetében sem kizárólag nőtlen és hajadon személyek fordulnak elő a körükben – magyarázta.

Mint mondta, a 2001. és 2011. évi népszámlálási adatai felhasználva, első tanulmányában azokat tekintette szinglinek, akik az említett népszámlások eszmei időpontjában 20–39 év közötti korosztályba tartoztak, nem kötöttek még házasságot, nem volt tartós párkapcsolatuk, tehát sem velük, sem külön élő élettársuk, illetve gyermekük, és egyedül éltek egy háztartásban.

Rövid Irén hozzátette, az idén márciusban megjelent tanulmányában, amiben már a 2016-os mikrocenzus adatait is felhasználta a kutatásához, már a 40-es éveikben járó szinglikre is ráfókuszált, miután a 20–49 éves korcsoport szempontjából nemcsak a fiatal felnőttek életkörülményeit tudta vizsgálni, hanem arra is lehetősége nyílt, hogy egy, a nők esetében (is) még termékeny korszakot is be tudott vonni a vizsgálatba.

Természetesen – értett egyet – a szingli kategóriába nők és férfiak egyaránt tartoznak, azonban azt fontosnak tartotta kiemelni, hogy a kutatás tapasztalatai alapján nagyobb az utóbbiak aránya, azonban a 20–49 éves korcsoportban eleve több férfi található, mint nő, mindamellett, hogy ennek más okai is lehetnek – tette hozzá.

Tipikus magyar szingli

A KSH munkatársának kutatása arra is kitért, milyen egy tipikus 20–39 év közötti magyar szingli, illetve egy 40-es éveiben járó. Előbbiek átlag életkorukat tekintve 30 éves nők vagy férfiak, akik átlagosan 21 éves korukban kezdtek el dolgozni, és 24 évesek, amikor először elköltöztek a szülői házból. Rövid Irén megjegyezte, az általa vizsgált csoport meglehetősen sokszínű, heterogén, miután például nem tett kitételt az iskolázottság szempontjából. Így egy átlagos, a 20-as, 30-as éveiben járó szingli nőnek a havi nettó jövedelme 181 ezer forint volt a számításai szerint, egy férfié pedig 201 ezer forint.

Utóbbiak körében az öt leggyakoribb foglalkozás a szoftverfejlesztő, lakatos, rendszergazda, bolti eladó és tehergépkocsi-vezető, kamionos volt, míg egy átlagos magyar szingli nő bolti eladói, általános irodai adminisztrátori, pultos, vagy pénzügyi ügyintézői, -elemzői, továbbá pénzügyi befektetői munkakörben dolgozott.