A hanghullámoknak csak egy része hallható az emberi fül számára, az e skála felett lévő hangok tartományát nevezzük ultrahangnak (UH). A hanghullámok terjedéséhez közvetítő közeg szükséges (nem úgy, mint a fényhullámoknak), a hullámok pedig a közeg határától majdnem teljesen visszaverődnek.

Az UH természetesen az emberi testben is képes terjedni, a terjedés sebessége a szövetek vastagságától, összenyomhatóságától, víztartalmától és kis mértékben a hőmérsékletétől is függhet. Ez a megfigyelés adta az alapját az UH-diagnosztikának is - magyarázza Szabó Andrea, az Oxygen Medical radiológus szakorvosa.

Terápiás célokra az 1940-es években kezdték alkalmazni ezt az eljárást, érdekes módon kezdetben a háborúból megmaradt radarok felhasználásával. Ugyanis a 2. világháborúban az ultrahangot ellenséges tengeralattjárók azonosítására használták.

Egy skót tudós, Ian Donald figyelt fel rá, hogy lehet némi hasonlóság a tengeralattjáró és a magzatvízben úszkáló magzat közt. Mivel addig a káros röntgensugarakat használták a méhen belüli monitorozásra, ez a felfedezés döntő jelentőségűnek bizonyult.

A fejlődés pedig megállíthatatlan: a kezdeti radarok felhasználása után 70 évvel már olyan milliméteres vizsgálófejek is léteznek, amelyekkel a szív koszorúsereinek belsejében is szétnézhetünk.

Kockázatmentes vizsgálat

Az UH-vizsgálat teljesen fájdalom- és kockázatmentes eljárás, amely nagyon pontos információt ad, és amely annyiszor ismételhető, ahányszor csak szükséges.

Az egyetlen apró kellemetlenség az lehet, hogy a hasi UH-ra éhgyomorral és lehetőleg telt hólyaggal kell érkezni. A zselés anyaggal bekent vizsgálófejet a vizsgálandó szerv fölé illesztik, miközben a fej ultrahangokat bocsát ki és a szervek által visszavert hangokat felfogja. Ezeket a hangokat végül egy számítógép alakítja látható képpé. Éves "egészségszerviz"

Vérvétel, mellkasröntgen, hasi UH, magas vérnyomás esetén nyaki- , nőknél emlő-, férfiaknál prosztataszűrés UH-gal - ennyi vizsgálat elégséges lehet ahhoz, hogy megtudjuk, változtunk-e valamit, és még tünetmentesség esetén is pontos képet kaphassunk a bennünk zajló folyamatokról. Ez pedig a megelőzés alappillére kellene, hogy legyen - hangsúlyozza Szabó Andrea.

A doktornő szerint nem az az igazi gond, ha valakinél kialakul egy daganat, hanem az, ha későn veszik észre. Kevesen ismerik a daganat keletkezésének folyamatát. Első lépcsőben ugyanis csupán egyetlen sejt "bolondul meg", mindaddig viszont, amíg ez az elváltozás egy centis lesz, a rosszindulatúságtól függően minimum öt év telik el.

Ha kevésbé rosszindulatú elváltozásról van szó, ez az időtartam még hosszabb. Vagyis egy nem tapintható, három-négy milliméteres daganatot egy UH-vizsgálattal két-három évvel korábban észre lehet venni, mint egy már tapintható, egy centis elváltozást.

Egy melldaganat esetében ez azt jelenti, hogy amíg az egy centisnél kisebb elváltozás esetében nem veszik le a mellet, és nem adnak kemoterápiát sem, addig egy tapintható daganatnál ezek az eljárások elkerülhetetlenek.

Férfiaknál az egyik legjellemzőbb probléma a prosztatát érinti. 45-50 éves kor körül ez a szerv elkezd növekedni, vagyis minden 80 éves férfinak nagyobb a prosztatája, mint kellene, ami pedig nyilván vizelési panaszokat okoz.

Ultrahanggal bármilyen szakaszban kimutatható a növekedés mértéke, de a daganatszűréshez szükséges vérvétel is. Ugyanis csak az utalhat rákos megbetegedésre, ha a vérben a PSA-szint emelkedett. Az UH-diagnosztika azonban ebben az esetben is döntő jelentőségű.

Akiknek különösen ajánlott

Az éves egészségszűréseket bárkinek érdemes elvégeztetnie, van azonban néhány olyan rizikófaktor, amely feltétlenül szükségessé teszi az UH-os nyomonkövetést.

- Magas vérnyomással élőknél elengedhetetlen a rendszeres nyaki UH;

- Ha emlődaganat többször előfordult a családban, akkor 30-35 felett évi egy vizsgálat idejében feltárhatja a kóros folyamatot - vagy megnyugtathat, hogy nincs baj;

- Ízületi UH-vizsgálatot olyan jellegű baleset után érdemes végeztetni, amikor a röntgen vagy a CT nem mutat ki törést. Ugyanis ezek a képalkotó eljárások csak a csontokat tudják vizsgálni, a lágy részeket nem. Vagyis egy esetleges szalagszakadás csak ultrahanggal mutatható ki. Ennek jelentősége abban áll, hogy szalagszakadás után hat hétig ajánlott a rögzítés, míg enélkül csupán egy hétig van fent a rögzítőkötés.