Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia

Sztrájkba léptek az aktmodellek

"Semmit nem tenni" azért, hogy valaki pénzt keressen nem is olyan könnyű, mint amilyennek kívülről látszik - ezt üzenik azok az olasz aktmodellek, akik sztrájkba léptek, hogy magasabb béreket és jobb feltételeket harcoljanak ki maguknak.

"Szakmai elismerést" és állandó szerződést követelnek a tiltakozó olasz aktmodellek - férfiak és nők vegyesen. A művészeti iskolákban foglalkoztatott 300 modell fele ugyanis csupán éves szerződéssel rendelkezik, a többieket pedig órabérben fizetik.

"Kemény és fog vacogtató" munka az aktmodelleké, akik gyakran napi nyolc órán keresztül pózolnak pucéran - állítja a 42 éves Antonella Migliorini. "Nem pornósztárok vagyunk, ha szerencsénk van, akkor jó, ha óránként 25 eurót (6400 forintot) keresünk" - tette hozzá.

A szerény bérezés ellenére persze mindig vannak, akik elvállalják ezt a munkát is. "Vannak, akik szerint megéri, hiszen a művészet révén halhatatlanná válnak" - magyarázta Rachel Campbell- Johnston, a The Times vezető művészeti kritikusa, aki maga is állt modellt Eduardo Paolozzinak és Euan Uglow-nak.

A kritikus szerint azonban a modellállás fizikailag hihetetlenül megterhelő; Rodein például rendszeresen fájdalmas pozíciókba kényszerítette a modelljeit, akiknek órákig kellett mozdulatlanul maradniuk - tette hozzá.

Hivatásossá a modellek a 19. században váltak, amikor elterjedtek a művészeti és fotósiskolák. Az 1970-es években egyszer már tiltakoztak meztelenül a modellek, akik akkor is állandó szerződést követeltek maguknak.

Nem jött el a pápa, pedig ruhában tiltakoztak

A sztrájk megnyitásaként ruhában jelentek meg a modellek csütörtökön a La Sapienza tanévnyitó ünnepségén. Az eseményen XVI. Benedek pápának kellett volna beszédet mondania, a Vatikán azonban lemondta a megjelenését, mert arról értesültek, hogy a diákok tiltakozást terveznek az egyházfőnek a tudományt illető konzervatív nézetei miatt.

A harminc, nyakig felöltözött modell tiltakozásul az egyetem bejáratánál helyezkedett el, világhírű műalkotásokat - például Boticelli Vénuszát, Degas balerináit és Rodin gondolkodóját - megjelenítve.

A tiltakozást támogató szakszervezet szóvivője, Rossella Lamina szerint már hatvannál több művészeti oktató is aláírta a modellek követelését tartalmazó dokumentumot.

A művészeti iskolák viszont pénzhiányra hivatkozva képtelenek a követelések teljesítésére. A római Szépművészeti Egyetem professzora, Ivo Bomba elmondta: olyan alacsony a pénzügyi támogatásuk, hogy választaniuk kell, a modelleket fizessék-e ki vagy felszerelést vásároljanak.

Az oktatási minisztérium illetékese mindössze annyit ígért, hogy fogadják a tiltakozó modellek képviselőit.

Címlapról ajánljuk
Tarol az AI: hamarosan már nem is lesz szükség zenészekre?

Tarol az AI: hamarosan már nem is lesz szükség zenészekre?

Folyamatos a vita a zeneiparban arról, hogy mire és milyen mértékben szabad vagy éppen nem szabad mesterséges intelligenciát használni, miközben a generatív AI fejlődése ott tart, hogy az emberek túlnyomó többsége már nem tudja megmondani, mesterséges zenét hall-e vagy ember által játszottat. Sokan zavarba kerülnek, mikor kedvenc zenéjükről kiderül, hogy nem is ember készítette.

Az űrből fognak ellenőrizni – ismertette az új, 20 pontos béketervet Volodimir Zelenszkij

Az ukrán elnök első alkalommal vázolta fel Ukrajna és az Egyesült Államok között megvitatott 20 pontos béketerv-javaslat főbb pontjait, amelyek szerinte alapul szolgálhatnak az Oroszországgal háború lezárását célzó jövőbeli megállapodásokhoz. A magyarokat is érintő vállalás is szerepel a tervezetben.
VIDEÓ
Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

A testvértelepülési kapcsolatok sokszor formális együttműködéseknek tűnnek, ám tanulmányunk rávilágít arra, hogy mögöttük gyakran mély történeti és közösségi kötelékek húzódnak meg. Kutatásunkban azt vizsgáljuk meg, miként él tovább a magyarországi bolgárkertészek öröksége a mai bolgár-magyar önkormányzati kapcsolatokban. Országos testvértelepülési adatbázisokra és interjúkra támaszkodva mutatjuk be, hogy számos együttműködés nem véletlenszerűen jött létre: a bolgárkertészeket egykor kibocsátó, valamint az őket befogadó települések között máig élő kapcsolati hálók rajzolódnak ki. Az eredmények szerint a közös múlt, a családi emlékezet és a helyi bolgár közösségek jelenléte kulcsszerepet játszik a partnerségek kialakításában, ám a valódi, élő együttműködést a rendszeres intézményi és közösségi kapcsolattartás tartja fenn. A tanulmány így új nézőpontból értelmezi a városdiplomáciát: mint történeti gyökerekből táplálkozó, alulról építkező kapcsolatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×