A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a lappal azt közölte, hogy különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés miatt vádat emelt a főügyész két ingatlanalap ügyében, amelyek a portfóliójukban lévő ingatlanok indokolatlan felülértékelésével többek között a magyar államot is megkárosították.

A Kehi az ügyben 2013-ban tett feljelentést, ez vezetett a K. Miklós és társai elleni hivatalos vádhoz 2016 végén. Az eredeti vizsgálat a magánnyugdíjpénztárak által kezelt vagyonra irányult, ennek során jutottak arra, hogy a MAG Ingatlan Befektetési Alap és a NAP Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap mögött álló ingatlanvagyon túlértékelt. A vizsgálat célpontja az alapokat létrehozó Macrogamma Befektetési Alapkezelő Zrt. tevékenysége volt.

A 2013-as Kehi-feljelentés szerint hét magánnyugdíjpénztár 2011-ben, a magánnyugdíjpénztári tagok állami rendszerbe való visszaléptetésekor, 925 millió forint nyilvántartási értéken ezen alapok befektetési jegyeit adta át a vagyont később kezelő alapnak, a befektetési jegyek azonban teljesen elértéktelenedtek.

A NAP és a MAG offshore társaságok bevonásával üzletelt, amelyek kapcsolatban állhattak a Macrogammával. A vád szerint az érintettek úgy jártak el, hogy az alap kiválasztott egy ingatlant, ezt az offshore cég megvette piaci áron, majd nagy árréssel továbbadta az ingatlanalapnak. Az alapok hiteleket vettek fel az ingatlanokra, de nem törlesztették tartozásukat.

A két alap felszámolása 2013-ban megindult, és már akkor azzal lehetett számolni, hogy az áron alul értékesített ingatlanok bevétele a hitelező bankokhoz kerülhet, míg a befektetési jegyek tulajdonosainak, így a magyar államnak semmi nem jut. Ha a kormány 2011-ben nem teszi lehetővé az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépést, a vagyoni hátrány a pénztártagok nyugdíjcélú megtakarításait csökkentette volna - írta a Magyar Idők.