Infostart.hu
eur:
372.34
usd:
339.25
bux:
141322.49
2026. november 20. péntek Jolán
Woman judge hand holding gavel to bang on sounding block in the court room.
Nyitókép: Nathaphat/Getty Images

77 milliárdos kár, 32 ezer károsult – hét tárgyalási nap, aztán ítélet következik

Ma kezdődik a másodfokú tárgyalása a több mint tíz évvel ezelőtt kirobbant Quaestor-ügynek a Fővárosi Ítélőtáblán. A cégcsoport vezetői, elsősorban fiktív kötvények értékesítésével, több 77 milliárd forinttal károsítottak meg mintegy 32 ezer ügyfelet.

A Fővárosi Ítélőtábla összesen hét tárgyalási napot tűzött ki a másodfokú eljárás lefolytatására, amelyben a tervek szerint így 2027 január végén hirdethetnek ítéletet.

Első fokon a Fővárosi Törvényszék 2024 szeptemberében az elsőrendű vádlott Tarsoly Csabát 13 év fegyházra ítélte 7 rendbeli sikkasztás és 396 rendbeli csalás bűntette, valamint 10 rendbeli csalás vétsége miatt. Az ítélet szerint a cégcsoport vezetője a sikkasztásokat felbujtóként, a csalásokat részben társtettesként, részben felbujtóként követte el.

A legsúlyosabb büntetést, 16 év fegyházbüntetést a harmadrendű vádlott kapta, de a többieket is többéves szabadságvesztésre ítélte a törvényszék, bár két vádlott büntetését felfüggesztették. A másodrendű vádlottat, Tarsoly Csaba feleségét és a negyedrendű vádlottat felmentették, míg a hatodrendű vádlott az eljárás ideje alatt elhunyt.

Az első fokon által megállapított tényállás lényege szerint 1997-re a Tarsoly Csaba által irányított cégcsoport kötvényértékesítésből származó bevétele már nem fedezte valamennyi esedékes kötelezettségét, sőt 1,6 milliárd forintos hiány keletkezett. Ezért úgy döntöttek, hogy az ügyfelek tudta és beleegyezése nélkül értékesítik a rájuk bízott állampapírokat és részvényeket, illetve felhasználják az ügyfelek pénzét.

A befektetőknek 2002-től már olyan vállalati kötvényeket is eladtak, amelyeket ténylegesen nem bocsátottak ki.

A csoport 2007-től már bűnszervezetként működött, a kötvénykibocsátásra külön társaságot alapítottak, egyes befektetőknek úgynevezett opciós szerződésekkel adtak el nem létező értékpapírokat. Az így beszedett pénz egy részéből a korábban lejárt szerződések jogosultjait fizették ki, egy másik részét ismeretlen célra fordították.

A rekordméretű pénzügyi csalásra azonban csak egy másik brókercég, a Buda-Cash 2015-ös összeomlása után derült fény, amikor a befektetői pánik hatására az ügyfelek a Quaestorból is tömegesen próbálták kimenekíteni a pénzüket.

A több mint nyolc évig tartó elsőfokú eljárást nemcsak a rendkívül hosszú bizonyítás hátráltatta, hanem ahogy az ítélet indoklásában is elhangzott, a vádlottak időhúzó taktikája is.

A két évvel ezelőtt kihirdetett ítélet ellen az ügyészség és a védelem is fellebbezett.

Címlapról ajánljuk
A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A mesterséges intelligenciát használó cégek csaknem harmada számít arra, hogy a technológiával munkaerőt válthat ki; a GKI felmérésében tavaly még nagyjából minden ötödik ilyen vállalat számolt ezzel. Molnár László, a GKI vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére arról is beszélt, milyen munkát vehet át a technológia, és mit jelenthet ez a dolgozóknak.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×