A bejegyzésében közölte, hogy a kezdeményezésére jelölnek a vizsgálóbizottság tiszás tagjai bizottsági szakértőt a csütörtöki bizottsági ülésen.

Erről a paritásos bizottság szavazni fog. Hozzátette: eldől, hogy a bizottság ellenzéki tagjai támogatják-e a munka érdemi előrehaladását, segítik vagy hátráltatják, hogy megtalálják az igazi felelősöket.

Csőszi Attila videójában kifejtette: egy olyan független szervezet szakmai tudására van szükség, amely hosszú évek óta foglalkozik a korrupció, a közpénzek átláthatósága és az állami intézmények számonkérhetőségének kérdésével, „sőt kiemelten a világ legnagyobb bankrablásával”.

A feladatunk világos: követni a közpénz útját. A célunk egyértelmű, feltárni, hogyan működött az MNB körüli alapítványi és cégháló. Megérteni, hogyan születtek a döntések, és kik hozták meg őket. És megmutatni, kik a felelősök, hová került a közvagyon és kik jártak jól vele – fogalmazott a videóban.

A bizottság előző, szeptember 3-i ülésén Apáti István (Mi Hazánk) közölte, a pártja Csath Magdolna közgazdászt fogja javasolni szakértőnek.

Az Országgyűlés május 26-án döntött a vizsgálóbizottság felállításáról, a testület augusztus 26-án tartotta első ülését, amelyen elfogadták az ügyrendet, és határoztak az első körben bekérendő iratok köréről.

A Tisza Párt frakciója által kezdeményezett vizsgálóbizottság célja annak feltárása, hogy az MNB korábbi működésében, különösen az alapítványi vagyonkezelésben, az Optima-csoporton keresztüli befektetési struktúrákban, valamint az ingatlanberuházások és székházfelújítások során miként sérülhettek az átláthatóság, takarékosság, közpénzvédelem és felelős gazdálkodás követelményei.

Tevékenységéről a bizottság december 31-ig jelentést készít, amelyet az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni.

A bizottság tagjai közé a Tisza Párt 3 főt, a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk pedig 1-1 főt jelölhetett, az elnökre a Tisza képviselőcsoportja, egy-egy alelnökére a Fidesz és a Mi Hazánk képviselőcsoportja tehetett javaslatot.

Feladatával összefüggésben a testület meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani, valamint köteles a bizottság előtt megjelenni.