Csőszi Attila (Tisza Párt), a vizsgálóbizottság elnöke szerdán jelentette be, hogy pártja a TI-t jelöli közös bizottsági szakértőnek, míg Hargitai János (KDNP) az ülésen a GKI Gazdaságkutató Zrt.-t javasolta.

Apáti István (Mi Hazánk) közölte, nem tartja helyesnek „nemzetközi pénzügyi körök által finanszírozott” szakértők megbízását, ezért mindkét javaslatról szóló szavazás során tartózkodni fog.

Felvetette azonban, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) „nagy port kavart” vezetői pályázatának jelentkezői közül válogatva kiváló szakértői bizottságot lehetne összeállítani.

Csőszi Attila emlékeztetett arra: szakértőre ahhoz van szükség, hogy segítse a „horrorisztikus” mennyiségű bekért adat feldolgozását, ebben nagy előny, ha a kiválasztott érdemi tapasztalatokkal rendelkezik az MNB-üggyel kapcsolatban. A közvélemény azt várja, hogy a vizsgálóbizottság érdemi kérdéseket tegyen fel, ehhez pedig szükség van az érdemi információkra – hangoztatta.

Apáti István ezzel szemben furcsának tartotta, hogy több tízezer szervezet közül éppen olyan kerül elő, amelyet nemzetközi pénzügyi körök finanszíroznak. Felvetette azt is, hogy nem egyfajta „kárpótlásként” merült-e fel a TI meghívása.

Azt javasolta ezért, hogy a TI a Tisza Párt szakértőjeként vagy akár társadalmi munkában segítse a bizottság munkáját.

Sopov Ildikó (Tisza) emlékeztetett arra, hogy a bizottságnak jelenleg három iratbekérése van, mindhárom esetében óriási mennyiségű adat beérkezése várható. Ezért fontos, hogy az elmúlt években a TI igyekezett a legaktívabban feltárni az MNB-ügyet, így rögtön képesek bekapcsolódni a munkába – érvelt.

Hargitai János, szintén a beérkező anyagok várhatóan hatalmas mennyiségére utalva, hangsúlyozta a megfelelő szakértő kiválasztásának fontosságát. Kifogásolta azonban, hogy Csőszi Attila erről nem egyeztetett a bizottság ülése előtt, csupán a Facebookon tett javaslatot.

Apáti István arról is érdeklődött, hogy lehetséges-e több bizottsági közös szakértő. Amennyiben igen, a Mi Hazánk igényt tart arra, hogy az általa majdan javasolt szakértő is közös támogatást kapjon – jelezte.

Csőszi Attila emlékeztetett arra, hogy Apáti István korábban Csath Magdolna közgazdászt javasolta közös szakértőnek, hozzátéve: az ügyrend valóban nem zárja ki, hogy több közös szakértője legyen a bizottságnak.

Apáti István elmondta, hogy a Mi Hazánk továbbra is alkalmasnak tartja Csath Magdolnát, hozzátette azonban: bővült a pártja által alkalmasnak vélt szakértők köre, ezért időt kért. Nehezményezte emellett, hogy nem tudható előre a szakértői költségkeret.

A bizottság a GKI felkérését 2 igen és 2 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett, míg a TI felkérését 3 igen, 0 nem és 3 tartózkodás mellett nem támogatta.

A csütörtöki ülésen Sopov Ildikó ismét javasolta Bánki Erik volt fideszes képviselő, az MNB-törvény 2016-os módosítása előterjesztőjének meghallgatását, Apáti István és Weigand István (Tisza) pedig szintén fenntartotta a Kósa Lajos, a Fidesz 2016-os parlamenti frakcióvezetőjének meghallgatására vonatkozó javaslatát.

Bánki Erik és Kósa Lajos meghallgatásáról a vizsgálóbizottság egyaránt 4 igen, 0 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett döntött.

Csőszi Attila az ülés után az MTI-nek elmondta, a Tisza Párt nem tervezi más közös bizottsági szakértő jelölését.

Újságírói kérdésre azt is közölte: a Transparency International Magyarországot a tiszás tagok saját szakértőként kérik fel.

Ez a gyakorlatban elsősorban abban jelent különbséget a közös szakértői státuszhoz képest, hogy a TI szakvéleményeit így csak a tiszás bizottsági tagok kapják majd meg - tette hozzá.

Csőszi Attila azt is elmondta az MTI-nek, hogy Bánki Erik és Kósa Lajos meghallgatására a következő ülésen, várhatóan szeptember végén kerül sor.