Kőszegi Krisztián (Tisza) az interpellációk során a parlament hétfői rendkívüli ülésén arról beszélt, hogy elmúlt 16 év oktatáspolitikája kudarcot vallott a társadalmi szakadékok felszámolásában. Az Orbán-kormány ahelyett, hogy tompította volna az egyenlőtlenségeket, intézményesen konzerválta és tovább mélyítette azokat. A tankötelezettségi korhatár 16 évre történő leszállítása súlyos következményekkel járt: évente fiatalok ezrei - köztük kirívó arányban hátrányos helyzetű és roma diákok- hagyják el az iskolapadot mindenfajta végzettség nélkül. Ez a lépés egyenes utat jelent a tartós munkanélküliség, a kiszolgáltatottság és a mélyülő szegénység felé – vélte. A hazai roma közösségeket az elmúlt időszak politikája nem felemelte, hanem tudatosan kiszolgáltatott helyzetben tartotta. Tervezi-e a kormány a tankötelezettségi korhatár felemelését 18 évre, hogy megállítsák a hátrányos helyzetű fiatalok végzettség nélküli iskolaelhagyását? – kérdezte a kormánypárti politikus.
Kapronczai Balázs, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium államtitkára közölte: egyértelmű bizonyítékai vannak annak, hogy a korhatár csökkentése negatív hatással járt,érintve a sérülékeny tanulói csoportokat, köztük a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű roma fiatalokat. Kiemelte, minél hosszabb ideig lenne szükség iskolában tartani a gyermekeket. Jelezte: a tárca célul tűzte ki a tankötelezettség korhatárának emelését, ennek valamennyi feltételét megfogják vizsgálni a szükséges társadalmi és szakmai egyeztetések lefolytatása mellett, törekedve mindarra, hogy ezzel együtt a közoktatási rendszer eredményességének emelését szolgáló intézkedések is megszülethessenek. Kiemelt szándék, hogy a közoktatás minden szereplője számára olyan ösztönzőket biztosítsanak, amelyek segítik az iskolarendszerben való idő növelését, hatékonyságának javítását, hogy senki ne lépjen ki végzettség nélkül.
Kőszegi Krisztián jelezte, elfogadja a választ egyúttal reagálásában felszólította a roma szószólót a lemondásra, mert az korábban megtapsolta Lázár Jánost felszólalása után.
Szabadi István (Mi Hazánk) arról beszélt, hogy a MÁV évtizedek óta katasztrofális állapotban van: állandóak a késések, a járatkimaradások, a vagonokban nincs klíma, vonatok siklanak ki. A bérfejlesztés ellenére – különösen a pályafenntartásban, járműfenntartásban és karbantartásban dolgozók körében – még mindig óriási a létszámhiány, ami működési problémákat okoz. Egyes vonalakon beilleszkedni képtelen bűnöző elemek tartják rettegésben az utasokat, ezért külön biztonsági szolgálatot kellene létrehozni, vagy fel sem kell engedni őket a vonatokra, vagy át kell adni őket a rendőrségnek – vélte. Hogyan kívánják orvosolni a létszámhiányt? A vasúti mellékvonalakon milyen fejlesztéseket terveznek? – kérdezte.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter úgy reagált: számos vidéki vasút vonalat zártak be 2023-ban. A kormány nem a vasútrombolást szeretné folytatni, ezt a Lázár János nevével fémjelzett korszakot lezárják és a vasútfejlesztés korát kezdik meg – fogalmazott. Kitért a Dombóvár-Komló valamint a tiszaújvárosi vonalak újranyitására, amelyeket még Lázár János állított le. A hazahozandó uniós forrásokból megvalósulhat az elővárosi közlekedés és a vidéki flotta fejlesztése és számos, jelentős program indul az infrastruktúra, a vasúti pályák fejlesztésére is – jelezte. Kitért arra, hogy leszámoltak a titkolózás politikájával és ha kinyitják az applikációt, látni, melyik vonat merre közlekedik és mikorra várható.
A képviselő a választ nem fogadta el, de az Országgyűlés 136 igen és 6 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.
Azonnali kérdésekre is sor került.
Novák Előd (Mi Hazánk) arról beszélt, hogy pártja számos javaslatot dolgozott ki a politikusbűnözés ellen, például a szibériai bérrabtartást, a politikusok dupla büntetését, kettős állampolgárságuk nyilvánosságra hozatalát. Szomorú, hogy utóbbit a miniszterelnök ígérete ellenére nem támogatta a Tisza Párt - tette hozzá. Azt is számon kérte a kormányfőn, hogy korábbi ígéretével szemben a Tisza nem támogatta a képviselői mentelmi jog megszüntetését. Szerinte a Mi Hazánk mindig megszavazza mindenki mentelmi jogának felfüggesztését. Szóvá tette, hogy Magyar Péter európai parlamenti (EP-) képviselőként nem szavazta meg az olasz antifa terrorista mentelmi jogának felfüggesztését, így az, hogy Budapesten elkövetett brutalitása miatt nem ítélte el a bíróság, Magyar Péter szavazatán múlt. Azt kérdezte a miniszterelnöktől, miért nem támogatja azt, amit korábban megígért.
Magyar Péter miniszterelnök azt mondta, nem hallotta a képviselő tiltakozását akkor, amikor a legutóbb a parlament fenntartotta Toroczkai László (Mi Hazánk) mentelmi jogát. Közölte, támogatja azt, hogy hozzák nyilvánosságra, ha valakinek kettős állampolgársága van. Ehhez egy adatvédelmi szabályt kell módosítani – mondta, megjegyezve, nem hiszi hogy ez a legfontosabb kérdés a magyar embereknek. Azzal kapcsolatban, miért nem szavazta meg az olasz EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, azt mondta, azért nem szavazta meg, mert arról együtt döntöttek az ő mentelmi ügyével együtt, és náluk az a szokás, hogy ekkor nem vesznek részt a szavazáson.
