A cukorbetegség nagyon csúnya szemproblémákat tud okozni – mondta el Nagy Zoltán Zsolt Széchenyi-díjas szemész professzor, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatójáa az InfoRádió Aréna című műsorában, hozzátéve: ez persze nagyon függ az anyagcsere-állapottól és a genetikai hajlamoktól. A cukorbetegség elsősorban a retinán tud problémát okozni, de a szemlencsében is szürkehályogot, magas szemnyomást. De a retina a leglényegesebb pont, hiszen a retina a szervezet egyik legmagasabb oxigénigényű szövete. Ez azt jelenti, hogy cukorra is szüksége van a működéséhez. Ha az inzulin nem jól működik, vagy nem termeli a szervezet, akkor hiába van a vérben vércukor, mégsem tudja a retina fölhasználni, ezért ereket kezd oda fejleszteni, hogy több cukor jusson oda. De ezeknek az ereknek a fala nem olyan ellenálló, mint az egészséges szemű emberek érfalhálózata – magyarázta a professzor.

Először kis kiboltosulások keletkeznek, utána azok megrepedhetnek, vérzések következnek be, és az éleslátás helyén ödéma alakul ki, ami azt jelenti, hogy széttolódnak a többlet folyadékmennyiség miatt a fotoreceptor sejtek, szabálytalanná válik a látás, nagyon romlik a látóélesség – tette hozzá.

A szemfenéki ellenőrzés mindezért nagyon fontos – folytatta a professzor, aki az InfoRádióban bejelentette:

szeretnének egy országos szemfenéki szűrőhálózatot megvalósítani a Magyar Szemorvos Társaság és a Szemészeti Szakmai Kollégium együttműködésével.

„Remélem, hogy ebben majd kormányzati segítséget is lehet kapni” – mondta, hozzátéve: „azért fontos a szemfenéki szűrés, illetve kezelés, mert ugyanilyen érjelenségek következnek be a belső szervekben is, amit viszont nem tudunk úgy vizsgálni, és a szem, azt szoktuk mondani, hogy az idegrendszer kihelyezett része, illetve a mikrokeringés jelzője: amilyen a szemfenéki érhálózat, gyakorlatilag ugyanolyan a vesében és az egyéb belső szervekben, szívben is a keringés. És ha időben beavatkozunk, és rendbe hozzuk az anyagcserét, akkor ezek a szövődmények, amik a látást is veszélyeztetik, nem alakulnak ki” – fogalmazott.

Mivel nincs országos szűrőhálózat Magyarországon, mint mondjuk a méhnyakrák és az emlőrák vonatkozásában, ezért sokan már súlyos állapotban kerülnek szemészetre,

amikor általában az először érintett szemmel szakmailag már nem lehet túl nagy sikert elérni – ilyenkor inkább már a másik szem megmentéséről van szó. De ha lenne egy ilyen szűrőhálózat, akkor a háziorvosokkal, a diabetológiai szolgálat szakembereivel együttműködve jelentős eredményeket lehetne elérni a korai diagnosztikával és kezeléssel. Az érintettek életminősége sokkal hosszabban megőrizhető, a munkaképességük visszaállítható lenne, és nem lenne például ennyi amputáció, amiről sajnos híresek vagyunk a keringési problémák miatt. És ha valaki hosszú ideig jól lát, akkor az életminősége is sokkal magasabb tud lenni – mondta el Nagy Zoltán Zsolt Széchenyi-díjas szemész professzor, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

A cikk alapjául szolgáló interjút Herczeg Zsolt készítette, a teljes beszélgetést megnézheti, meghallgathatja alább.