Egy nagyon korszerű egészségüggyel rendelkező országban is van sok kórházi fertőzés. Persze ahol nem fordítanak erre elég időt, pénzt, ott több a kórházi fertőzés, de ez tényleg mindenhol jelen van. A megelőzés egyik alapja az, hogy mennyire tudják a higiénés – a kézmosásra, fertőtlenítésre, takarításra vonatkozó – szabályokat betartani.

„Hogyha ugyanaz az ember takarít, ételt oszt, injekciót ad, tablettát oszt, akkor sokkal nagyobb veszélye van annak, hogy nem tudja betartani azokat a szabályokat, amiket kellene. Ha meglenne a feladata mindenkinek a kórházban, az ápolás kapcsán külön feladata lenne, akkor sokkal könnyebb lenne betartani” – fogalmazott Szlávik János, a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában. Kiemelte:

Az egy nővérre jutó betegszám nagyon fontos dolog.

Ahol egy nővérre sokkal több beteg jut, ott több a kórházi fertőzés, mint egy olyan országban, intézményben, ahol ugye csak kevés beteggel foglalkozik egy nővér, de hangsúlyozta, hogy a nagyon gazdag országokban is nagyon nehéz elkerülni a kórházi fertőzéseket.

Beszélt Szlávik János a különféle járványokról is. A koronavírus most is velünk van, az elmúlt szezonban – ősszel, télen és kora tavasszal – még mindig elég sok covidos beteg volt, de ez a Covid már nem az a Covid.

„Ez a Covid egészen speciálisan fertőz meg súlyos betegeket: daganatos betegeket, olyanokat, akik kemoterápiát kapnak, vagy idős embereket, a komoly betegség szinte teljesen erre a csoportra korlátozódott. Persze a vírus jelen van fiataloknál is, de messze nincs annyi súlyos beteg, sem annyi poszt-covid szindróma, mint négy-öt évvel ezelőtt. Viszont akiknél súlyos kórképet okoz, annál még mindig a klasszikus Covid jelenik meg, ami nagyon súlyos tüdőgyulladást hoz létre. Sokszor lélegeztetőgépre kerül a beteg, de ennek az az oka, hogy általában valamilyen immunhiányban szenvedő ember támadott meg a kórokozó” – mondta Szlávik János.

A legutóbbi szezonban az influenzajárványhoz hozzáadódott sokféle felsőlégúti vírus okozta megbetegedés. Sokaknak hosszabb ideig, hét-három hétig voltak tüneteik. Mint a szakember fogalmazott, az influenzának is sajátja a nagyfokú változékonyság, ezért változtatják minden évben a védőoltások összetételét is.

„A világ próbál az influenzavírusok után menni. Ez néha sikerül, néha nem. Előfordul az, hogy olyan védőoltást alakítanak ki, ami nem olyan hatékony, mint a korábbi években volt.

Erre nagyon jó görbék vannak, illetve a számok mutatják, hogy egy adott időszakban hány influenzás beteg fordul elő, és össze tudjuk hasonlítani, hogy ez most nagyobb járvány volt vagy kisebb járvány. De ennek nincs jelentősége, ennek van egy ciklikussága. Öt-tíz-tizenöt évente jönnek a nagyon nagy influenzajárványok, amikor a vírusnak olyan részei változnak meg, amik jelentős változást jelentenek például a terjedés képességében. És akkor nagyon sok beteg lesz. És akkor statisztikailag nagyon sok súlyos beteg is lesz.

Szóba került még, hogy a vírusos megbetegedések mások, mint a baktériumok által okozottak, és sokkal nehezebb az előbbiek ellen gyógyszert készíteni. A vírus ellen általában valamilyen kombináció kell, de, mint Szlávik János elmondta, a baktériummal sincs könnyű dolga a szakembereknek, hiszen

nagyon hatékony antibiotikumaink vannak, de azok is fejlődnek és kibújnak a gyógyszer hatása alól,

rezisztensek lesznek. Úgyhogy a baktériumok területén a világ azért harcol, hogy a már rezisztens baktériumok ellen is legyen újabb és újabb antibiotikum, szaladunk a baktériumok után. A vírusoknál eleve nem nagyon tudjuk megfogni a betegségeket, azoknál sokkal inkább a védőoltások felé mozdult el a piac, abból most már temérdek van” – fogalmazott. Kiemelte ezek felvétele nem azt jelenti, hogy valaki biztos nem lesz beteg, hanem hogy elkaphatja a kórokozót, de megúszhatja a súlyos vagy a halálos állapotot egy enyhébb betegség-lefolyással.

A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette. A teljes beszélgetést alább megnézhetik, meghallgathatják.