Teljesen helytállóak a sajtóban megjelent hírek, miszerint kaptunk pénzt – fogalmazott Tóth Gábor, a Kórházszövetség elnöke, a Bajai Szent Rókus Kórház főigazgatója.

„2025-ben 150 milliárd forint pluszpénzt kaptunk az egészségügyben az ellátás biztosítására. Ennek látszott is az eredménye, hiszen nőtt a betegellátási forgalom, és kialakult az úgynevezett „tolerálható adósság” fogalma, és többé-kevésbé sikerült is ezt a szintet jó értelemben vett módon hozni” – tette hozzá.

Január utolsó napjaiban, illetve február 1-jén és 2-án 80 milliárd forintot osztottak szét, és

a lejárt beszállítóállomány tartozásait ki is fizették február 28-ig a kórházak.

Az előírásnak megfelelően hátulról előre haladtunk, a sorban állás idejét vettük alapul. Nekünk ez nagy segítség volt, és szó van arról, hogy még márciusban is lesz egy kisebb csomag, ami segít minket, hogy teljes egészében konszolidáljuk a helyzetet – mondta a Kórházszövetség elnöke.

A kérdésre, hogy mekkora tételről van szó, mennyi van még hátra márciusban, azt mondta: különböző számok vannak arra vonatkozóan, hogy mekkora a 2025-ös lejárt szállítóállomány a klinikákkal, a kórházakkal és az egyházi kórházakkal együtt, de általában 97,8 milliárd forint az a szám, amit többé-kevésbé mindenki elfogad. Tehát ha 82 milliárd már megvan, akor még körülbelül 15,5 milliárdot fognak konszolidációban megkapni.

„A beszállítóinknak tartozunk, mert arra mindenki kiemelten figyel, hogy a munkabéreket tudja fizetni. Esetleg még a járulékfizetésben vannak egyes kórházak elmaradva, de ez nem jellemző. A beszállítóink azok, akik sorban állnak”

– mondta a szakember. A kérdésre, hogy mit jelent a „tolerálható adósság” szintje, azt mondta: a korábbi évek tapasztalatai, az adott kórház működési lehetőségei, a térség adottsága, a kórház szerkezete nagyon sok mindent befolyásol, és előfordulhat, hogy a dolgozók mindent megtesznek, de az adott kórház mégsem lesz nulla forintos. Ezért a tulajdonos fenntartó figyeli, ki milyen lehetőségek között dolgozik, és van olyan, akinek elfogadja, hogy azzal a struktúrával, humánerőforrás-kapacitással az adott térségben bizony lesz neki adóssága.

A jogszabály előírja, hogy milyen adósságszintnél, a költségvetés hány százalékánál milyen feladatai vannak az intézménynek és ezzel a tulajdonos fenntartónak. Ha a 100 millió forintot vagy a költségvetés bizonyos százalékát eléri az adósság, akkor intézkedési tervet kell hozni, amelyben priorizálni kell dolgokat, hogy mit és hogyan csinálunk. A menedzsmenteknek van már egy kis kialakult gyakorlatuk erre az elmúlt évekből.

Ami bizakodásra ad okot, hogy a 2025 elején elképzelt adóssághalmozódás és egyéb tényezők többé-kevésbé 2026 végére is realizálódtak. Tehát úgy néz ki, hogy az a sok munka, amit az egészségügyben dolgozó vezetők, mind a kormányzati oldal, mind a kórházigazgatók, klinikavezetők belefektettek, az lassan-lassan meghozza az eredményét, mert

egyre reálisabb képet látunk arról, hogy mi és hogyan történik az egészségügyben ma Magyarországon a finanszírozás szempontjából.

Nem véletlen, hogy az államtitkár úr többször hangsúlyozta, hogy adatgyűjtés történik a ráfordítással kapcsolatban, tehát egyre inkább próbáljuk bemérni, hogy mi mennyibe kerül, de ez azért még munkát igényel – mondta Tóth Gábor, a Kórházszövetség elnöke az InfoRádióban.

A most megjelent jogszabálytervezet gyakorlatilag a múlt lepapírozása – mondta Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára az InfoRádióban, hozzátéve: arról van szó, hogy

a kormány megígérte, hogy a tavaly év végén összegyűlt 95-96 milliárd forintos lejárt adósságállományt idén rendezni fogja. Ez végül nem egy összegben valósul meg, hanem kettőben.

Az első, 80 milliárd forintos részlet már megvolt, és mostani jogszabálytervezet a maradék 15,5 milliárd kifizetéséről rendelkezik.

MInt fogalmazott, „a februári adósságadatok még nem ismertek. A januári 109 milliárd forint volt, ami nem kis összeg, és ebből jön le az a 80, amit februárban fizettek ki az intézmények. Nekünk az a várakozásunk, hogy a már megvalósult, illetve most következő adósságrendezéssel, és ami még fontosabb, az idei pluszforrással normalizálható lenne az az adóssághelyzet, ami már három éve borzolja a kedélyeket”.

A tavalyi 150 milliárd forint pluszforrás beépülő, tehát innentől kezdve minden évben kapja az intézményrendszer. Idén egy plusz 80 milliárd forintos forrást is megszavazott a kormány, ami szintén beépülő, és hamarosan megszületik a szabályrendszer, ami révén eljuthat ez a pénz a kórházakhoz.

Mint mondta, a beszállítói oldalról nincs átfogó információjuk, de monitorozzák a tagvállalataikat, hogy milyen arányban kapták meg a lejárt kintlévőségeiket. 81-82 százalékos volt az első körben megkapott összeg, ami tulajdonképpen leképződik a cégeknél is, tehát

az eddig megkapott információk alapján valóban jelentősen, körülbelül 80 százalékkkal csökkent a kintlévőségük a december 31-i állapot szerint.

Mint fogalmazott, „az állami oldalnak figyelembe kell venni, hogy a beszállítói részről nincs olyan, hogy tolerálható adósság. Az lenne a normális, azt is figyelembe véve, hogy az egészségügyben a számlázást követő 60. nap a fizetési határidő, tehát elég hosszú fizetési határidővel dolgoznak”.

„De nyilvánvalóan mi is ismerjük a valóságot, azt is látjuk, hogy az egészségügyi államtitkárság az elmúlt években rendkívül sokat dolgozott, hogy megtörténjenek ezek a finanszírozásjavító intézkedések, és

nem lehet egyik pillanatról a másikra egy évtizedek óta rosszul működő rendszert megjavítani.

Ezért azt tudom mondani, hogy nem érzelmekkel, de ésszel tudomásul vesszük, hogy a jelen állapotban és az idei 80 milliárd beépülésével is fog keletkezni adósság. Abszolút pozitívnak tartjuk, hogy a Belügyminisztérium elfogadja, hogy az egyes intézményeknek nem ugyanaz a helyzete. Egy kisvárosi kórháznak nem ugyanaz az ellátási kötelezettsége, mint mondjuk egy megyei kórháznak vagy egy egyetemnek. Infrastrukturálisan sem mindegy, hogy valaki egy modernebb tömbben dolgozik, vagy esetleg mondjuk a Szent János Kórház elszórt, pavilon jellegű épületrendszerében. És a legvégén mindig az van, hogy mennyire szigorúan ellenőriz, kontrollál és vár el az adott intézmény vezetése bizonyos dolgokat az egészségügyi szakszemélyzettől. Amikor a kórházak nem tudják határidőre kifizetni a kötelezettségeiket, akkor mindenképpen jó, hogy a kormányzat egy ilyen világos rendszert helyezett az intézmények elé. Ez még akkor is pozitívum, hogyha, mint említettem, nekünk beszállítóknak a tolerálható adósság az a nulla” – mondta Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára az InfoRádióban.