Elkészült az Így bringázik Magyarország 2025 elnevezésű felmérés, amely a Magyar Kerékpárosklub megbízásából 2018 óta rendszeresen megismételt kutatássorozat legfrissebb eredményeit mutatja be. A reprezentatív online felmérést az Aktív Magyarország támogatásával az Idea Intézet készítette háromezer ember megkérdezésével. Egyebek mellett kiderült az is, hogy a magyar felnőttek többsége szokott kerékpározni, de csak minden tizedik embernek a bringa az első számú közlekedési eszköze.

Az aktív Magyarországért felelős államtitkár az InfoRádióban elmondta: nemcsak a kerékpározásban, hanem az élet más területein is fontos, hogy a döntéshozók releváns adatokra alapozva hozzanak meg intézkedéseket. Hozzátette, hogy az elmúlt hét évben végzett kutatások nagyon jól megmutatják a hazai kerékpárhasználati szokásokat, trendeket, és a megkérdezettek válaszai, visszajelzései alapján fény derül arra is, mi szükséges ahhoz, hogy nagyvárosokban még többen kerékpározzanak.

A felmérés szerint vidéken egyre kevesebben közlekednek biciklivel, Budapesten és a nagyvárosokban viszont nőtt azoknak a száma, akik rendszeresen kerékpároznak. Révész Máriusz szerint ez nem a véletlen műve, ugyanis 2010 óta 2 millió 950 ezerről 4 millió 300 ezerre emelkedett a forgalomban lévő autók száma Magyarországon, és

vidéken egyre inkább az a jellemző, hogy azok közül, akik régebben kerékpárral közlekedtek, nagyon sokan beültek a volán mögé, és inkább autóznak.

Az államtitkár figyelmeztetett: a megnövekedett autóforgalom ugyanakkor gyakrabban okoz nagy dugókat, így a csúcsidőszakban „egyre versenyképesebb” a kerékpár Budapesten, különösen a belvárosi részeken. Sokszor akkora fennakadások, torlódások alakulnak ki a fővárosban, hogy könnyebben és hamarabb el lehet jutni egyik pontból a másikba bringával, mint kocsival.

Révész Máriusz megjegyezte: továbbra is az a legfőbb kérdés, milyen eszközökkel lehetne az embereket arra ösztönözni, hogy még többen közlekedjenek biciklivel. Felidézte, hogy már az 1970-es években sokan felismerték, hogy a kisebb, öt kilométer körüli utakat a fővároson vagy a nagyobb városokon belül érdemesebb lenne kerékpárral, valamilyen tömegközlekedési eszközzel vagy akár gyalog megtenni, mert az autózás hosszabb távon kivitelezhetetlen lesz a zsúfoltság miatt ilyen távolságokon belül. Az államtitkár szerint akkor helyes irányt jelöltek ki, manapság is ezt kellene követni.

Példaként megemlítette a New York-i Times Square-t és a párizsi Szajna-partot, amelyet lezártak egyes részeken az autós forgalom elől. Az államtitkár szerint idehaza is ehhez hasonló döntéseket kellene meghozni. Azt gondolja, a 2018 óta végzett kutatások abban segítenek, hogy meg lehessen teremteni ezeknek a változtatásoknak a feltételeit, illetve lehetséges válaszokat, opciókat adnak arra is, hogyan lehetne még vonzóbbá és biztonságosabbá tenni az emberek számára a kerékpározást.

Révész Máriusz kiemelte: a felmérés résztvevői közül 30 százalék válaszolta azt, hogy ritkábban kerékpározik, 60 százalék az aránya azoknak, akik bringára ülnek akár gyakrabban, akár néha,

40 százalék viszont egyáltalán nem biciklizik.

Az államtitkár úgy véli, a fenntarthatóság, a levegőminőség és az élhetőség szempontjából is fontos, hogy minél több embert rávegyenek arra, hogy városon belül a kisebb távolságokat kerékpárral tegyék meg. Mint mondta, a kutatás sokat segít majd abban, hogy ezt a célt el lehessen érni.

Révész Máriusz szerint vannak még olyan helyek az országban, ahol a kerékpáros infrastruktúrát és turizmust fejleszteni kell, de még fontosabb feladatnak tartja a mindennapi kerékpározás feltételeinek a biztosítását országszerte. Hozzátette: ahol sikerül biztonságos kerékpáros infrastruktúrát létrehozni, azt azonnal felfedezik a két keréken közlekedők, és elég nagy számban ki is használják. Úgy véli, az nem elégséges, ha csak egy-egy szakaszt biztosítanak a kerékpárosoknak, összefüggő hálózatokban kell gondolkodni.

Az államtitkár számára a kutatás egyik pozitív eredménye, hogy a válaszadók 32 százaléka érzékelt előrelépést az elmúlt években a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésében, és csak 15 százalék tapasztalt romlást. Összességében ebből arra következtet, hogy nagyon sokan látják a fejlődést, és Révész Máriusz szerint ezen az úton kell továbbhaladni.

A kutatás részletes eredményeit a Magyar Kerékpárosklub oldalán lehet megtekinteni.