Infostart.hu
eur:
373.47
usd:
339.93
bux:
0
2026. november 20. péntek Jolán
Nyitókép: Unsplash

Sokan csak utólag veszik észre, hogy AI-megoldással találkoztak

A mesterséges intelligencia (AI - angolul artificial intelligence) ma már szinte észrevétlenül vált a mindennapok részévé – derül ki az Ipsos AI Monitor 2025 globális felméréséből és az EY nemzetközi kutatásából. Miközben a vállalati döntéshozók többsége szerint cége már kiaknázta az AI nyújtotta lehetőségeket, az átlagfelhasználók még mindig óvatosabbak. A K&H tapasztalatai szerint a bizalom erősíthető.

Az Ipsos adatai szerint a válaszadók több mint fele már találkozott AI-alapú megoldással, de sokan csak utólag ismerték fel, hogy a technológia a háttérben működött.

A fiatalabbak számára már teljesen természetes, hogy olyan eszközöket használnak, amelyek mögött fejlett algoritmusok vagy akár mesterséges intelligencia dolgozik – például amikor egy film- vagy webshopajánló talál egy ízlésüknek megfelelő alkotást, egy chatbot válaszol helyettük az ügyfélszolgálaton, vagy egy online hiteligénylés szinte magától lefut.

„A mesterséges intelligencia akkor igazán hasznos, ha nem bonyolít, hanem egyszerűsít. A K&H-nál már ma is dolgoznak AI-megoldások az ügyfelek mögött – legyen szó egyperces hitelkártya-igénylésről, automatikus visszahívási rendszerről vagy a digitális asszisztens, Kate szolgáltatásairól.

Az ügyfél ebből csak annyit érzékel, hogy a bankolás könnyebb, gyorsabb és személyre szabottabb” – emeli ki a bank közleményében Vadócz Zsolt, a K&H digitalizációs vezetője.

A kutatás legfontosabb megállapításai szerint a mesterséges intelligencia társadalmi megítélése összetett, de egyre elfogadottabb – különösen, ha a felhasználók érzik a közvetlen előnyeit.

A válaszadók 79 százaléka szerint a vállalatoknak kötelességük nyilvánosan jelezni, ha mesterséges intelligenciát alkalmaznak,

a magyarok valamivel nagyobb arányban, 82 százaléknyian vélekedtek így. Ez jól mutatja, hogy az átláthatóság kulcskérdés a bizalom erősítésében.

A kutatásban résztvevők relatív többsége, tízből négyen úgy vélik, hogy a mesterséges intelligencia fokozottabb használata növeli a dezinformáció mennyiségét az interneten. Ebben a kérdésben a magyar válaszadók sokkal sötétebben látják a helyzetet: 60 százalékuk vélekedik így.

Eltérő elvárások: mit gondolnak a vezetők és az ügyfelek?

Az EY kutatása szerint a vállalati vezetők – köztük vezérigazgatók, pénzügyi és technológiai döntéshozók – többsége szerint a mesterséges intelligencia bevezetése cégen belül már megtörtént, és úgy vélik, ügyfeleik is egyetértenek a technológia előnyeivel.

A valóság ezzel szemben árnyaltabb: a felhasználók jelentős része aggodalommal figyeli az AI elterjedését,

különösen az adatkezelés, a folyamatok átláthatósága és a felelősség kérdésében. A kutatás szerint a félrevezető tartalmak és a manipuláció lehetőségét tartják a legnagyobb veszélynek – a munkahelyek megszűnését azonban egyik csoport sem tekinti elsődleges kockázatnak.

Érdekesség, hogy a vállalaton belül is eltérő a mesterséges intelligenciához való viszonyulás: az EY szerint leginkább a vezérigazgatók tekintik saját felelősségi körüknek az MI bevezetését és fejlesztési irányait. Ezzel szemben a HR-, pénzügyi és marketingvezetők sok esetben nem érzik közvetlen kompetenciájuknak a technológia értékelését vagy a kockázatok felmérését – ami gátolhatja a vállalaton belüli közös stratégia kialakítását.

A K&H saját tapasztalatai is megerősítik, hogy az AI sikeres alkalmazásának kulcsa nem csupán a technológiai fejlettség, hanem az emberközeli ügyfélélmény biztosítása. „A bank évek óta fejleszt olyan megoldásokat, ahol az intelligens rendszerek gyorsítják és könnyítik az ügyintézést, miközben nem veszik el az emberi kapcsolódás lehetőségét” - vélekedik Vadócz Zsolt, a K&H digitalizációs vezetője.

Címlapról ajánljuk
Bővül a társasházi fűtési program, de sok lakó még mindig tart a mérők felszerelésétől

Bővül a társasházi fűtési program, de sok lakó még mindig tart a mérők felszerelésétől

A Gazdasági és Energetikai Minisztérium 2,6 milliárd forinttal emeli a társasházi távfűtés korszerűsítését célzó pályázat keretösszegét. A döntésnek köszönhetően 257 olyan lakóközösség is támogatáshoz juthat, amelynek pályázata korábban megfelelt a szakmai elvárásoknak, de kimaradt a programból. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke az InfoRádióban azt mondta, hogy az érintett társasházakban a négyzetméter alapú fűtési költség felváltja az energiatakarékosabb, fogyasztás alapú díjakat.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Ilyen még nem volt Magyarországon: új válságkezelési rendszer készül a biztosítóknak

Ilyen még nem volt Magyarországon: új válságkezelési rendszer készül a biztosítóknak

Önálló törvény szabályozná 2027. január 29-étől a bajba jutott biztosítók és viszontbiztosítók szanálását Magyarországon, az uniós követelményeknek megfelelően. Az Országgyűlés honlapján nemrég közzétett javaslat a biztosítási szolgáltatások folytonosságát és az ügyfelek kollektív érdekeit védené egy-egy biztosító súlyos pénzügyi megingása esetén. A beavatkozások finanszírozására egy ágazati befizetésekből működő, ötmilliárd forintos induló összegű, a MABISZ által kezelt szanálási alapot hoznának létre, amelyet 2029 őszéig három egyenlő részletben kellene feltölteniük a biztosítóknak. Hasonló a bankszektorban egyébként már 2014 óta működik, a biztosítói szabályozás részben ezt a mintát követné. Meghatározott feltételekkel követelések leírására és az életbiztosítások visszavásárlásának átmeneti korlátozására is lehetőség nyílna, a szabályszegőket pedig milliárdos bírságokkal is sújthatná az MNB.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×