Különleges látványosság került elő Szolnokon, ahol a Szent István híd közelében, a Tisza alacsony vízállása miatt előbukkant egy több évtizede elsüllyedt hajóroncs. Az 1970-es évek óta a meder alján nyugvó, rozsdás vasuszály most először látható teljes egészében. A lelet nemcsak látványában különleges, hanem történeti jelentősége is kiemelkedő – írja a szoljon.hu.

Az uszály létezése már 2006 óta ismert volt, amikor az Octopus Tengeri Régészeti Kutatóegyesület szonárral vizsgálta a folyó medrét. Akkor sikerült azonosítani a szerkezetet, de víz alatti helyzete miatt eddig nem volt lehetőség közelről tanulmányozni. A mostani aszályos időjárás azonban soha nem látott módon tárta fel a roncsot.

A parttal párhuzamosan fekvő, 40–50 méter hosszú, 6–8 méter széles vasuszály a második világháború utáni korszak jellegzetes vízi járműve volt, amely a kommunista érában élte virágkorát. Ezek az uszályok hatalmas teherbírásukkal forradalmasították a folyami áruszállítást, főként fa, kavics és homok szállítására használták őket. A hagyományos faépítésű bőgős hajókat fokozatosan váltották fel, de napjainkra szinte teljesen eltűntek a Tiszáról.

A hajó elsüllyedésének pontos körülményei azonban máig tisztázatlanok. A roncs nem mutat sérülésre utaló jeleket, így kérdéses, hogy baleset következtében, szándékosan vagy elhagyás miatt került a meder aljára. Az orr része a folyásiránnyal szemben áll, bal oldala a partot támasztja, jobb oldala pedig a meder felé dől – egyensúlyt tartva a természeti erőkkel.

Bár a roncs most a part mentén jól látható, a Tisza vízállásának növekedésével újra eltűnhet a szem elől. A szakemberek ezért azt javasolják, hogy aki teheti, még most tekintse meg a különleges emléket – de kizárólag biztonságos távolságból, mivel a szerkezet instabil lehet.