Agykárosodást okozhat a magzatokban és a fejlődő gyerekekben az a deltametrin nevű szer, amelyet Magyarországon is használnak szúnyoggyérítésre, még az engedélyezett, hivatalosan biztonságosnak tekintett dózisok mellett is. A szer használata súlyosan káros lehet a fejlődő magzatokban, a kisgyerekekben, minden olyan élőlényben, akinek fejlődő idegrendszere van. Nemcsak környezeti toxicitásról lehet beszélni tehát, például a beporzó rovarok pusztulásáról vagy halak károsodásáról, hanem potenciálisan emberi tényezőről is.
„Eddig is tudtuk, hogy nem oké, ami most történik” – fogalmazott Kemenesi Gábor professzor, aki szerint ez a kérdés mindig előkerül, amikor „szezon van”. Az InfoRádióban kijelentette, eddig is tudta a tudomány, hogy ökológiailag nagyon káros, ami zajlik.
„Ez nem egy szelektív szer, szóval »mindent is« irt. Amit tavaly óta tudunk, mert kimértük, az az, amit eddig csak sejtettünk: amiatt, hogy túlhasználják a szert és a csípőszúnyogok rezisztensek lesznek rá, ez épp az igazi járványügyi helyzetben rontja a védekezési képességeinket” – figyelmeztetett.
Ami most újdonság szerinte, hogy a Pesticide Action Network nevű civil szervezet összegyűjtött több mint harminc olyan tanulmányt, amely arra mutat, hogy bizony melegvérű állatokra is veszélyes a szer, a használt dózisnál kisebb mennyiségben is, tehát „neurotoxikus a fejlődő idegrendszerre”, ami a járványhelyzeti veszélyen kívül további érv az eljárás alkalmazása ellen.
A szúnyoggyérítők a kritikákra reagálva azt mondják, megalapozatlan a mérgezésről szóló információ. Erre Kemenesi Gábor azt mondja, harminc, egymástól független, már megjelent, tudományos publikációról van szó, ezért szerinte bőven megalapozott a vélemény. „Nyilván érthető az ő álláspontjuk is, hiszen ők ezzel keresnek pénzt, de ez nem fogja a tényeket megmásítani, hogy egy neurotoxinról van szó, tehát idegméregről” – szögezte le.
Kemenesi Gábor szerint a konzorciumnak is inkább az alternatíva felé kellene fordulnia.
„A tudomány elég makacs. Ha azt nézzük, hogy már most milyen hatása volt a több mint egy évtizednyi túlhasználatnak, akkor azt tudom mondani egy tavaly megjelent publikációnk alapján, hogy a magyar nagyvárosokban a dalos szúnyog a nyugat-nílusi láz terjesztő vektora. Ő tudja átadni járványhelyzetben ezt a vírust. A dalos szúnyog állománya 30-50 százalékban már most rezisztens a szerre” – mondta Kemenesi Gábor, és jelezte, virológusként éppen ezért kellett megszólalnia, mert járványhelyzet az egyetlen lehetőség a felnőtt szúnyogok gyérítése, de a felük már most rezisztens. Kemenesi Gábor szerint nem is véletlenül írja elő az NNGYK és az európai irányelv is, hogy a gyérítést végző szakembereknek ellenőrizni kellene a rezisztenciát is, de úgy látja, ez sem történt meg, ezt is a kutatóintézetnek kellett elvégeznie.
Azt is hangsúlyozta, hogy a magzatokban és a fejlődő gyerekekben is károsodást okozhat ez az anyag, vagyis várandós kismamáknál, kicsiknél és kamaszoknál is veszélyes. Ezt a tudomány állatkísérletek eredményeire hivatkozva állítja, ami már „közelebbi indikáció”, mint egy rovar vagy nem melegvérű állat.
Alternatíva márpedig lenne szerinte, ennek alkalmazásában nem csupán a Nyugat, de Szerbia, Horvátország és Románia is „előttünk jár”.
„Kifejezetten vészhelyzeti eseményeknél lehet használni. Mondok egy aktuális példát: hazajön valaki Dengue-fertőzötten valamilyen trópusi helyről. Ilyenkor néhány háztömbnyire engedélyezhetik a kémiai szer kijuttatását, hogy meggátolják a vírus terjedését, de ennyi. Az összes ország most már a megelőzésbe fektet, a biológiai gyérítésre a lakosság bevonásával, a tenyészhelyek felszámolásával” – mondta.
Kemenesi Gábor reméli, hogy a döntéshozók elkezdenek gondolkodni, és abból a pénzből, amiből a kémiai gyérítésre költenek, a biológiaira is fordítanának, illetve a megelőzésre, mert ha egy rendszert bebetonoznak, abból már nehéz lesz visszafordulni.
