Infostart.hu
eur:
385.34
usd:
331.94
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Golden Jackal watching around and the female basking in the sunThe golden jackal (Canis aureus), also called common jackal, is a wolf-like canid that is native to Southeast Europe, Southwest Asia, South Asia, and regions of Southeast Asia. The golden jackals coat varies in colour from a pale creamy yellow in summer to a dark tawny beige in winter.
Nyitókép: Ramabhadran Thirupattur/Getty Images

Heltai Miklós: aranysakál, farkas, medve – fontos a jól alkalmazkodó ragadozó fajok vadászhatósága

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének igazgatója elmondta: az olyan ragadozók, mint az aranysakál vagy a róka, sokkal jobban képesek alkalmazkodni az emberi környezethez, és így nem csak a prédaállat-állományban, de a mezőgazdaságban is képesek károkat okozni.

Csak néhány éve telepedtek meg újra, de máris annyira elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, hogy veszélyeztetik az apróvadak egyébként is csökkenő állományát – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének igazgatója.

„Amikor a természeti értékekről, természetben előforduló fajokról beszélgettünk, általában a biológiai változatosság csökkenése, a különböző fajok elterjedési területének szűkülése jut eszünkbe. Ám emellett van egy másik jelenség is, ugyanis vannak nagyon jól alkalmazkodó fajok, amelyek nem állnak be ebbe a sorba, sőt növelik az állományukat, területüket, és akár tömegessé is válhatnak” – szögezte le Heltai Miklós.

Remek példa erre az aranysakál, a vetési lúd, az örvös galamb, a vörös róka, a gímszarvas, vagy akár korábban a vaddisznó. A szakértő megjegyezte, amikor ragadozó fajról van szó, amely az ember számára is képes károkat okozni, az mindig nagyobb konfliktust, több problémát szül, hiszen

ezek a ragadozók az ember versenytársai, és képesek hatni a környezetükre.

Vannak értékes, vadászható, de védett és nagyon fogyóban lévő fajok is, amelyek potenciális prédák, és amelyeknek az állománycsökkenése alapvetően az ember által kialakított élőhelyek rossz minőségének a következménye. Ezzel szemben bizonyos ragadozó fajok remekül alkalmazkodnak ugyanezekhez az ember teremtette körülményekhez.

Ha pedig ezek a ragadozók elszaporodnak, az ember által befolyásolt környezetnek köszönhetően negatív hatást gyakorolhatnak a prédafajokra, ami egyébként a természetes egyensúlyi állapotban nem feltétlenül fordulna elő. Heltai Miklós leszögezte:

ezért fontos, hogy ezek a ragadozó fajok vadászhatók legyenek, és így a vadgazdálkodás ellenőrzött eszközeivel korlátozni lehessen a jelenlétüket, egyszersmind védelmet biztosítani az erre rászoruló fajoknak.

Ez mind természetvédelmi, mind vadgazdálkodási szempontból fontos.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének igazgatója szerint a hosszú távú trendeket nézve megalapozott lehet a vadászok azon panasza, hogy egyre csökken a vadászható apróvadak állománya. Hozzátette azonban, hogy ez nem a ragadozók számlájára írható, sokkal inkább a jelenlegi mezőgazdasági rendszer káros mellékhatásai miatt alakult ki, mert olyan élőhelyi rendszerek lettek, amelyek a kis mozgásigényű fajok, így a szürke fogoly, a fácán vagy a mezei nyúl számára kevéssé vagy egyáltalán nem élhető. Előbbi madárfaj emiatt mostanra az ország jelentős részéről ki is pusztult.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×