Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Nyitókép: Pixabay.com

Szicíliában akkora az aszály, hogy már sótalanított tengervízzel akarnak locsolni

A tengervíz sótalanításával igyekeznek segíteni a lakosságot és a mezőgazdaságot Szicíliában, ahol a vízhiány kritikus szintet ért el már most a nyár előtt, méghozzá annyira, hogy a szigetet további egy évre környezeti katasztrófa sújtotta térségnek nyilvánították.

A vízhiány miatt május 21-én felfüggesztettek egy jelentős infrastrukturális beruházást, a Palermo és Catania közötti, 210 kilométer hosszú nagysebességű vasútvonal építését. A sziget délnyugati részén található Agrigento és térsége földjeit ellátó Lago Arancio-tó eredetileg 34 millió köbméter vizet képes biztosítani, jelenleg azonban a mennyiség alig haladja meg a 8 millió köbmétert.

A majdnem 5 millió lakosú Szicíliában meghosszabbították az egymás utáni harmadik éve tartó válsághelyzetet, amelyet a szárazság miatt rendeltek el. Ezzel egy időben a sziget vízkrízisének megoldásával 2023 májusában megbízott kormánybiztos, Nicola Dell’Acqua bejelentette, hogy

fordulatot a tengervíz sótalanítása hozhat.

A tervek között szerepel a Gela, Trapani és Porto Empedocle tengerpartján található egykori sótalanító létesítmények újraindítása, valamit két újabb megépítése, amihez a tartomány több mint 200 millió eurós csomagot kaphat az Olaszországnak juttatott koronavírus-járvány utáni helyreállítási forrásokból.

A sótalanítási rendszer bevált eszközként működik már Spanyolországban, Máltán, Szaúd-Arábiában és Kaliforniában is. Olaszországban jelenleg az országos vízkészlet alig négy százalékát nyerik ilyen módszerrel. A környezetvédők szerint a tengervíz sótalanításának hátrányai között szerepel annak magas költsége, valamint a sótartalmú salakanyag újrahasznosításának nehézsége.

A helyzet különösen kritikus a sziget nyugati részében, ahol az idei év első hónapjaiban 25 százalékkal kevesebb csapadék hullott a szintén rendkívül száraz tavalyi első negyedévhez képest. Áprilisban 29 milliméternyi eső esett, miközben a 2002 és 2023 közötti években az éves átlag 44 milliméter volt.

Az olasz Agrárszövetség (CIA) szerint ugyanakkor a baj nem az időjárással, hanem a vízvezetékekkel van: a szicíliai csövek hatvan százaléka harminc évnél régebbi, így a vezetéken szállított víz több mint fele szó szerint elvész. A szicíliai lakosság a maga részéről hozzászokott a helyzethez: már a hetvenes évektől együtt élnek a mindennapos vízkorlátozással, ami azóta csak rosszabbodott.

Címlapról ajánljuk
Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×