Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.79
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Camera : OLYMPUS OM-D E-M1 MKⅡ DIGITAL CAMERA
Nyitókép: Takosan/Getty Images

Légitársasági kártalanítások – az egyes ügyekben is tud segíteni a magyar hatóság

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság országos vizsgálatot indított a légiutasokat megillető fogyasztói jogok érvényesülésének ellenőrzésére. Eitmann Norbert, a hatóság sajtófőnöke kiemelte, a céljuk, hogy az utasok nagyobb biztonságban és kiszámíthatóbban vehessék igénybe a légiközlekedést.

Tavaly nyáron kaotikus jelenetek alakultak ki a ferihegyi repülőtéren a légi járatok késése vagy törlése miatt. Az ősszel újabb, rendkívüli fogyasztóvédelmi hatósági vizsgálat indult, amely már kedvezőbb eredményeket hozott, majd pedig tavasszal is azt tapasztalták az ellenőrzéskor, hogy jelentős mértékben csökkentek a késések, a járattörlések, illetőleg az azzal kapcsolatos fogyasztói problémák és visszajelzések – mondta az InfoRádióban Eitmann Norbert.

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) sajtófőnöke a nyári szezonra is előre tekintve felidézte: egy európai uniós rendelet részletesen szabályozza, hogy mit kell tennie egy légitársaságnak akkor, ha a járata késik vagy el sem indul. Az előírások vonatkoznak a tájékoztatásra, a segítségnyújtásra, valamint a kártalanítás megfelelő határidőn belül történő megfizetésére. Tavaly nyáron ezekkel voltak jelentős problémák, épp ezért lépett fel akkor a fogyasztóvédelmi hatóság, és ezeket vizsgálják az idei évben is a problémák megelőzésére.

Probléma esetén az utasoknak a légitársasággal kell felvenniük a kapcsolatot, meg kell próbálni megegyezni (ha utazási irodától van a repülőjegy, akkor ezt intézi az adott iroda). A kapcsolatfelvétellel kapcsolatban is van egy nemrég életbe lépett uniós szabályozás: már alapdíjas telefonszámon is elérhetőnek kell lenniük a légitársaságnak, nem csak emelt díjas vonalon. Ha nem sikerült megegyezni, a légitársaság nem fizette meg a kártalanítást, vagy nem megfelelően orvosolta a problémát, akkor lehet jogi útra terelni az ügyet. Eitmann Norbert azt tanácsolja, hogy a fogyasztók ilyen esetben keressék fel az NKFH ügyfélszolgálatát az ingyenesen elérhető telefonszámon vagy e-mailben, illetve bejelentéssel lehet élni a kormányhivatalokban vagy a békéltető testületeknél is.

„A leggyakoribb probléma, hogy a légitársaságok nem érhetők el. Hiába van például megadva egy telefonszám, nagyon hosszú időn keresztül kell várakozni, hogy ügyintézőt kapcsoljanak. Nagyon sokszor nem tájékoztatják megfelelően a fogyasztókat arról, hogy a járat késni fog, mennyit fog késni, illetőleg, késés esetén nem biztosítják a kötelező szolgáltatásokat: a frissítőket, ingyenes telefonszámot, szállást, ha másnap indul csak a gép, tranzitot a szállás és a reptér között” – emelte ki Eitmann Norbert.

Szintén gyakori a kártalanítási probléma. Járattörlés, illetve jelentős mértékű járatkésés esetén ugyanis kártalanítás illeti meg a fogyasztókat, ami az út hosszától függően 250–600 euró közötti összeg. Ez egy esetben nem jár: ha rendkívüli körülmény okozta a járat késését, például olyan időjárási körülmény, amely miatt nem tudott fölszállni a gép. A szóvivő hozzátette, ezekben az esetekben is biztosítani kell a kötelező szolgáltatásokat, csak ilyenkor a kártalanítás nem jár.

Eitmann Norbert azt is hangsúlyozta, hogy noha a légitársaságok gyakran hivatkoznak rá, a műszaki probléma nem minősül rendkívüli körülmény miatti járattörlésnek – ezt sok európai bírósági ítélet is megerősítette –, ilyenkor is jár a kártalanítás. Számtalan olyan eset van, amikor vita alakul ki a fogyasztó és a légitársaság között, ilyenkor a hatóság segít megállapítani azt, hogy tényleg rendkívüli körülmény történt-e, és jár-e a kártalanítás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×