A modern technológiák térnyerése mellett a legfontosabb európai értékeket, a többi között a személyes adatokat és a magánszférát, védeni kell – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének főigazgatója.

„A legújabb digitális technológiákat nem véletlenül hívjuk »felforgató« technológiáknak, hiszen nemigen van olyan szegmense az életünknek, ahová ne hatoltak volna már be. Ilyen például a közösségi média vagy a mesterséges intelligencia is, amelynek számtalan alkalmazási módja jelenik már meg a mindennapjainkban” – mondta az InfoRádióban Török Bernát. Szerinte ezek két ponton világos kihívás elé állítják Európát: az egyik, hogy a felforgató hatást hogyan lehet megszelídíteni azoknak az emberközpontú értékeknek a védelmében, amelyeket a globális szereplők közül Európa tart különösen fontosnak, például az emberi méltóság, személyes adatok, magánszféra védelme.

A másik, ami a főigazgató szerint átgondolást igényel, az az európai digitális szuverenitás, hiszen, mint mondta,

„a világ technológiai fejlődését vizsgálva azt láthatjuk, hogy Európa lemaradt”.

Nagy amerikai és egyre inkább kínai cégek uralják a piacot, és a nagyobb szereplők között csak elvétve találni egy-egy európait, azt sem a vezetők között. Ezek a vállalatok tudják kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyeket a digitális világ nyújt, például a rengeteg adat, az adatelemzési potenciál révén – szögezte le Török Bernát, hozzátéve, ha Európa a maga javára szeretné fordítani ezeket a lehetőségeket, akkor nemcsak szabályozással, hanem technológiai fejlődéssel is meg kell jelennie a „nagy játékosok” között.

A konferencián az egyik fő téma az adatvédelem, ugyanis idén harmincéves a magyar adatvédelmi intézményrendszer, három évtizede nevezték ki az első adatvédelmi ombudsmant – részletezte a főigazgató. Úgy fogalmazott, mindenképpen körbe kell járni a digitális adatok terén a személy védelmét, és hogy ehhez mit tud hozzátenni ma az európai adatvédelmi jogfejlődés.

Szintén fő téma a digitális szuverenitás gondolata is, azaz, hogy milyen kihívások érik az európai kontinenst, például adatkontroll, piaci erő, szabályozási képességek szempontjából.

Főszerepet kap a mesterséges intelligencia is, ami például izgalmas szerzői jogi kérdéseket vet fel, aminek egy külön szekciót szenteltek a konferencián. Török Bernát elmondta, azt járták körbe, hogy minek minősülnek az MI által generált tartalmak, az ember alkot-e még, vagy már a gép, és ezt hogyan tudja a jog követni.