A hazai csonthéjas gyümölcsfajok közül az egyik kedvelt gyümölcs a cseresznye, melynek szüreti időszaka jellemzően május végén kezdődik és július első felében végződik. Ez az egyik legérzékenyebb (mondhatni, az egyik legrosszabb termésbiztonságú) gyümölcsfajunk, a változékony időjárás a virágzást és a terméskötődést is erősen befolyásolja.
Az április elején jelentkező fagyok teljesen átírták a szezon addig kedvezőnek ígérkező forgatókönyvét, mivel az erőteljes lehűlések a cseresznye ágazatot sem kímélték, országosan jelentős károkat okoztak – írta elemzésében a FruitVeb. Már az április közepén végzett felmérésük alapján látszott, hogy a virágkár mértéke nagyon jelentős, a legtöbb esetben 80 százalékos volt, ami miatt a terméskötődés is rendkívül gyenge volt. Már május elején kiábrándítóan gyenge termést lehetett látni, és még csak azután jött a május 10. hajnalban érkező fagy, amely a még épen maradt, kötődött kisgyümölcsökben okozott drasztikus károkat.
A rendkívül kedvezőtlen időjárás hatások következményeként példátlanul magas, 80-90 százalék körüli terméskiesés történt,
amivel a cseresznye – a kajszihoz és őszibarackhoz hasonlóan – „beállt” a legrosszabbul teljesítő gyümölcsfajok sorába.
A várható idei, hazai cseresznyetermést – a normálisnak tekinthető 10-12 ezer tonnával szemben – mindössze 2-3 ezer tonnára prognosztizálja a FruitVeb, azzal, hogy a piacra kerülő mennyiség (vagyis a valós kínálat) akár ezt is alulmúlhatja, mert az ültetvények egy részében olyan gyenge termés látható, ami nem fogja elérni a betakaríthatóság alsó gazdaságossági határát.

További negatív irányú változást eredményezhet még a hideghatás miatti erőteljesebb gyümölcshullás (ami a szüretig bármikor bekövetkezhet), az esetleges vihar- és jégkár, vagy egy szélsőségesen aszályos időszak.
Drága a modernizáció
Hazánkban is megjelentek már a nagyobb termésbiztonságú – öntözött, fagyvédett, jéghálós és adott esetben esővédő fóliával takart – szuperintenzív ültetvények, de 80-90 százalékban félintenzív művelési rendszerben zajlik a termelés – írta még a portál. A cseresznye termőterülete a 2020-ig tartó enyhe növekedés után az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat, mára 2500 hektárnyi termőfelületről beszélhetünk.
Az országban nincs kifejezetten kialakult és meghatározó termesztőkörzet, a legjelentősebb termőterületek Pest, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében találhatók.
A termőfelület csökkenése egyrészt magyarázható azzal, hogy a változó időjárási körülmények hatására a termésbiztonság rohamosan csökkent, másrészt élőmunkaigényes ágazat révén a munkaerőhiány is jelentős befolyásoló tényezővé vált. Azok a fejlesztések pedig, amelyek a termésbiztonságot növelnék és a munkaerőhatékonyságot javítanák, komoly beruházási költséget jelentenek (egy új szuperintenzív ültetvény hektáronkénti telepítési 35-45 millió forint).