Az elmúlt negyed évszázad leggyengébb kajszitermése várható Magyarországon.

Mint a FruitVeb összesítéséből kiderül, a kajszi egy potenciálisan jó exportpozíciókkal rendelkező gyümölcsfajunk: 2018 előtt évi 4-5 ezer tonnát exportáltunk, az utóbbi években azonban – a kiszámíthatatlan termés, illetve árualap miatt – jellemzően 1-2 ezer tonna a kivitt mennyiség. Az import ezzel párhuzamosan emelkedett, a korábbi évek 0,5-1,0 ezer tonnás mennyisége 1-2 ezer tonnára nőtt.

Az idei termés viszont kifejezetten gyenge lesz: több hullámban országos kiterjedésű, erős lehűlés alakult ki: jellemzően -2 és -6 fok közé zuhant a hőmérséklet, de sok gyümölcstermesztő körzetben – főleg az északi és észak-keleti országrészben (ahol a hazai gyümölcstermő terület közel kétharmada található) – számos térségben alakult ki -6 és -8 fok közötti lehűlés, ami már gyümölcsfajtól függetlenül drasztikusnak nevezhető, hivatalosan közepes mértékű károkat okozott. Az április 7-8-i fagyokat mindössze a Kisalföld és a Balaton közvetlen térsége vészelte át mérsékelt károkkal, de e térségekben a hazai gyümölcstermő ültetvényfelületnek csak körülbelül 10 százaléka található.

Még úgy sem sikerült a károkat érdemben mérsékelni, hogy a fagyokat előre jelezte a meteorológia és így a termelők közül sokan készültek a lehűlésre, ugyanis vagy a folyamatos légmozgás, vagy a vártnál jóval hidegebb levegő hatástalanította az intézkedéseket.

Fajták tekintetében a korai és magyar fajtáknak „esélye sem volt” a túlélésre. Néhány kései fajta (pl. Kioto, Bergeval, Flavor Cot stb.) – bár ezek is jelentős károk mellett – fogja meghatározni az idei termést.

Az idei kajszitermést 2-4 ezer tonna közé várják, ami a normál termésnek mindössze 10-20 százaléka. Ez az ezredforduló óta mért leggyengébb termés, de a nagyon hosszú távú statisztikák alapján nem zárható ki az sem, hogy a valaha tapasztalt legrosszabb évjáratról beszélhetünk – olvasható a portálon.

Súlyos terméskiesés történt az őszibarack ágazatban is

A hazai őszibarack termőterülete 2010 óta csökkenő tendenciát mutat, az elmúlt 15 évben a felére zuhant az ültetvényfelület, 2025-ben már csak 2390 hektáron folyt a termelés. A drasztikus visszaesés egyik részről az időjárás (fagyok) okozta hektikus termésmennyiségre vezethető vissza, másfelől az őszibarack egyes munkaműveletei (metszés, termésritkítás, szedés) rendkívül magas munkaerőigényűek, így súlyosan értini az idült munkaerőhiány. A legjelentősebb termesztőkörzet: Csongrád-Csanád vármegye (1350 hektár), ahol az ültetvények fele található.

Az előrejelzések alapján készült a gazdatársadalom a fent említett fagyos napokra (biostimulátorok alkalmazásával, légkeveréses és hőtermelő módszerekkel is), azonban a fagy az időjárási jelenségek miatt kivédhetetlennekk bizonyult, -5 és -8 fokig zuhantak a hőmérsékletek az őszibarack-termesztő körzetekben is. A károkat a légmozgás és az erős lehűlés mellett fokozta a nagyon hosszú (12-13 órás) fagyhatás.

Ezek miatt 2025-re az előző évi 26 ezer tonnának csak a 20-30 százalékát várják, ami mindössze 5000 és 8000 tonna közé tehető abban az esetben, ha már semmilyen extrém helyzet nem következik be. Ahogy a kajszinál is, a ténylegesen betakarított mennyiséget még itt is kissé befolyásolhatja pozitív irányba a gyümölcsméretek növekedése (a gyenge termés miatt az egyedi gyümölcstömeg javul), de negatív változást eredményezhet egy, a hideghatás miatti erőteljesebb gyümölcshullás (ami a szüretig bármikor bekövetkezhet), az esetleges vihar- és jégkárok, vagy egy szélsőségesen aszályos időszak.

A Dunántúlon található őszibarack ültetvények 50-60 százalékos kárral vészelték át az áprilist, azonban országos viszonylatban 80-100% közötti a fagykár mértéke. Az április 05-10. között virágzásban lévő korai fajták 100 százalékos kárt szenvedtek országszerte, de a kései fajták közül is csak lokálisan található egy-egy ültetvény, amelyet kisebb mértékben sújtott a fagy.