Infostart.hu
eur:
377.7
usd:
317.29
bux:
130509.12
2026. február 10. kedd Elvira
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter beszédet mond az önkormányzatok vis maior támogatásáról szóló oklevelek átadásán a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumban 2025. április 16-án.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

Navracsics Tibor: a balatoni vasútfejlesztések növelni fogják az északi part turisztikai vonzerejét

A vágányok és a szerelvények rossz állapota miatt szinte ugyanannyi a vasúti menetidő Tapolca és Budapest között, mint száz évvel ezelőtt – mondta az InfoRádióban a közigazgatási és területfejlesztési miniszter. A tárcavezető szerint a Balatonfüred–Tapolca–Keszthely vasútvonal tervezett villamosításával „sokkal élhetőbbé válik” az északi part, a balatoni körvasút pedig jelentősen megkönnyítené a tó környékén élők közlekedését is.

Hamarosan megkezdődhet a balatoni körvasút, valamint a Balatonfüred–Tapolca–Keszthely vasútvonal villamosításának tervezése. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter tájékoztatása szerint a kitartó lobbizás eredményeként a projektre idén 7,5 milliárd forint áll az Építési és Közlekedési Minisztérium rendelkezésére.

Navracsics Tibor az InfoRádióban úgy fogalmazott, a környezetvédelem és a fenntarthatóság szempontjából is fontos, hogy a Balaton északi partján végig villamosvasúttal lehessen közlekedni. Az északi parton jelenleg csak Balatonfüredig járnak villanymozdonyok, onnantól dízelvonatok vontatják a szerelvényeket Tapolcáig, illetve Keszthelyig. A tárcavezető kiemelte: már a villamosítás előtt elkezdődtek a korszerűsítési munkálatok, melyek eredményeképpen már több mint egy hete modernebb dízelmozdonyok húzzák Balatonfüredtől a kocsikat a vonalon.

Mint mondta, ha forgalomba állnak a villanyvonatok, akkor nemcsak környezetbarátabb, hanem sokkal gyorsabb is lesz a közlekedés a balatonfüredi mozdonycserék megszűnésével, így 20-30 perccel rövidebb lehet a menetidő, ugyanis a vonalon közlekedőknek jelenleg nagyjából ennyit kell várakozniuk a váltás miatt. Navracsics Tibor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a vágányok és a szerelvények idejétmúlt állapota miatt szinte ugyanannyi a vasúti menetidő Tapolca és Budapest között, mint száz évvel ezelőtt.

A miniszter szerint közlekedési szempontból „meglehetősen aránytalan” a Balaton két partja, hiszen míg délen végig villamosított a vasút, illetve az M7-es autópálya is megkönnyíti a Balaton megközelítését, addig az északi part településeire „sokkal kalandosabban lehet eljutni”, ha valaki vonattal közlekedik, aminek elsősorban a kényszerű mozdonycsere az oka. Az autósoknak sem sokkal könnyebb a helyzetük, hiszen a 8-as gyorsforgalmi út csak Herendig vezet, onnan pedig nem túl jó minőségű utakon lehet továbbmenni az északi partra, ahol a 71-es főút a 7-es a 76-os főutakat köti össze több mint száz kilométeren át. Navracsics Tibor úgy véli,

a Balatonfüred–Tapolca–Keszthely vasútvonal villamosítása növelni fogja a Balaton északi partjának turisztikai vonzerejét,

de ugyanennyire fontosnak tartja, hogy a projekt megvalósításával „sokkal élhetőbbé válik” az északi part, illetve a Balaton-felvidék.

A közigazgatási és területfejlesztési miniszter régóta dédelgetett álma a Balaton körbevonatozhatósága, és ebben is jelentős előrelépést sikerült elérni, ugyanis megkezdődtek a balatoni körvasút tervezési munkái is. Azt gondolja, hogy a Balaton mint turisztikai attrakció kiaknázatlan helyszín, sok-sok törleszteni való van ebből a szempontból, ezért lényegesnek tartja a tömegközlekedés fejlesztését, korszerűsítését. Navracsics Tibor úgy véli, egy-egy esős nyári napon sok turista elgondolkodik azon, milyen jó lenne körbevonatozni a Balatont, de a jelenlegi körülmények között eléggé próbára teszi az emberek türelmét egy ilyen túra, ugyanis

többször át kell szállni, ami nagyon elnyújtja a menetidőt, és a családok többsége nem is vállal be egy ilyen hosszú, rengeteg bizonytalansággal, akár váratlan helyzetekkel is járó programot.

A tárcavezető elmondta: mindössze két új deltavágány és néhány kisebb módosítás szükséges ahhoz, hogy egyetlen szerelvénnyel körbe lehessen vonatozni a Balatont, ami egyrészt kiváló családi szórakozást biztosítana, másrészt a tó környékén élők közlekedését is jelentősen megkönnyítené, mivel gyorsabban lehetne eljutni a munkahelyekre vagy az iskolába. Navracsics Tibor hozzátette: autóval még viszonylag könnyen, jó körülmények között meg lehet közelíteni az északi partot a déliről indulva, vonattal viszont „meglehetősen nehézkes vállalkozás”. Mint fogalmazott, az egész térség egybetartozását nagyon jelentős mértékben erősítheti, ha megvalósul a balatoni körvasút.

Navracsics Tibor közölte: az említett 7,5 milliárd forintot elsősorban tervezési munkákra, a Balaton környékén lévő vasútállomások felújítására fordítják, a következő években pedig további forrásra lesz majd szükség más projektekre. Elsősorban uniós pályázatban gondolkodnak, hiszen a vasútfejlesztés egy olyan terület, ami szerepel a támogatható pontok között. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter bízik benne, hogy sikeresen tudnak pályázni, ugyanis az említett célok, tervek megvalósítására komoly összegeket kell megmozgatni, ami „nagyon megterhelné a nemzeti költségvetést”. Úgy véli, a balatoni vasútprojekt egybeesik az Európai Unió fejlesztési céljaival, ezért reménykedik benne, hogy a kötelezettségek teljesítése után folyósítják majd a szükséges forrást Brüsszelből.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: Pekingbe mentek sorban bocsánatot kérni a nyugat-európai országok

Salát Gergely: Pekingbe mentek sorban bocsánatot kérni a nyugat-európai országok

Bár Kína kezdetben tárgyalásos úton próbálta rendezni az amerikai védővámok kérdését, mostanra beleállt a problémába, és megmutatta: az Egyesült Államoknak nagyobb szüksége van a kínai termékekre – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. Beszélt arról is, hogy Kínának egy közepesen erős Oroszország az érdeke, amely sok szempontból Pekingtől függ.

Orbán Balázs: döntés született Ukrajna csatalakozásáról Magyarország feje fölött

Orbán Balázs szerint Ukrajna EU-csatlakozásáról Magyarország megkérdezése nélkül született döntés, amely súlyos gazdasági és biztonsági következményekkel járna az ország számára. A miniszterelnök politikai igazgatója elutasítja a Zelenszkij-tervet, és azt állítja, Brüsszel és Kijev kormányváltást akar Magyarországon, hogy Ukrajna EU-csatlakozását ne akadályozza a magyar vezetés.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Oroszország az eddigi legsúlyosabb támadását hajtotta végre február 7-én az ukrán atomerőműveket kiszolgáló nagyfeszültségű alállomások ellen, a csapássorozat következtében Ukrajna nukleáris áramtermelése nagyjából a felére esett vissza. Oroszország az alállomások megsemmisítésével próbálja leválasztani az erőműveket a hálózatról, ez azonban nincs kockázat nélkül: az atomerőműveknek biztonsági okokból folyamatosan áramra van szükségük, különben pedig tartalék dízelgenerátorokra kell támaszkodniuk. Ha viszont ezek meghibásodnak, órákon belül atomkatasztrófa következhet be. Közben az ukrán haderő visszavert egy nagyszabású orosz áttörési kísérletet a pokrovszki frontszakaszon: a Spartan egység légi felderítése időben észlelte az orosz csapatmozgást, az ukrán alakulatok pedig csapást mértek a támadókra. A Bloomberg tegnap megírta: az Európai Unió több forgatókönyvet is vizsgál Ukrajna leendő tagsága kapcsán egy esetleges békemegállapodás részeként. Az egyik lehetőség szerint Ukrajna már a formális csatlakozás előtt megkapná a tagságból fakadó védelem egy részét. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×