Infostart.hu
eur:
388.41
usd:
330.52
bux:
110579.18
2025. december 22. hétfő Zénó
Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős tagja érkezik az Európai Parlament Külügyi Bizottsága (AFET) brüsszeli ülésére 2024. november 18-án. Az ülésen Várhelyi Olivér ismertette a 2024. évi bővítési csomagot.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás

Várhelyi Olivér: ha nem tartjuk be a szabályokat, még nagyobb pusztítást okozhat a járvány

Az Európai Bizottság állatorvosokkal, vakcinákkal és kárenyhítéssel is segíti a járványban érintett országokat, gazdákat – mondta az InfoRádióban az egészségügyi és állatjóléti uniós biztos. Várhelyi Olivér arról is beszélt, hogy az EB 500 ezer adagnyi vakcinaszállítmányt biztosít Magyarországnak és Szlovákiának, ami a hét végéig érkezhet meg.

Az Európai Bizottság (EB) szakértői bizottsága szerint Magyarország és Szlovákia is szakszerű intézkedéseket hoz a ragadós száj- és körömfájás okozta járványos megbetegedés kezelése során – mondta az InfoRádióban az Európai Bizottság egészségügyi és állatjóléti biztosa. Kiemelte, hogy az Európai Unió és az EB állatorvosokkal, vakcinákkal és kárenyhítéssel is segíti az érintett országokat, valamint a gazdákat.

Várhelyi Olivér úgy fogalmazott, érzelmileg „szörnyű lehet” átélnie egy-egy gazdának, hogy leölik ezer állatát, melyeket akár hosszú éveken át is gondozott, nevelt és szeretett, de jelen helyzetben ilyen nehéz döntéseket kell meghozni. Az egészségügyi és állatjóléti biztos szerint azért, hogy meg tudják védeni a többi állatot – főleg a vadon élő állatokat –, feltétlenül szükség van ezekre az intézkedésekre.

Megállapította, hogy egyelőre nem kell nagyobb kitöréstől tartani, de hozzátette, hogy a jelenlegi is jelentős kitörésnek számít. Az Európai Bizottság közvetlen közelről követi az eseményeket. Egy szakértői bizottság hetente többször ülésezik. Az unió állatorvosi küldöttsége jelenleg is Magyarországon tartózkodik, a vírust pedig az EU laboratóriumában vizsgálják.

Várhelyi Olivér megjegyezte: nagyon komoly vizsgálat zajlik, de reményei szerint nem vesz több időt igénybe két hétnél, és akkor már pontos megállapításokat is lehet majd tenni azzal kapcsolatban, hogyan került ez a betegség Magyarországra. Mint mondta,

a védekezéshez anyagi támogatást nyújt az érintett országoknak az EB, és amikor már láthatóvá válik, hogy milyen veszteségek keletkeztek, akkor a gazdák kártalanításához is hozzájárul.

A vakcinázásnak komoly szerepe lehet abban, hogy megállítsa a vírus terjedését. Magyarország és Szlovákia ebben is számíthat az Európai Bizottság támogatására. Az uniós biztos elmondta: most az az egyik legfőbb cél, hogy csökkenjen a levegőben a vírus jelenléte, és ne fertőzze tovább se Szlovákiát, se Magyarországot. Az EB hamarosan 500 ezer adagnyi vakcinaszállítmányt biztosít a két országnak, melyet jelenleg állítanak elő a gyártók, a hét végére azonban már megérkezhet.

Várhelyi Olivér szerint most az a legfontosabb, hogy az állattartóktól kezdve a lakosságon át mindenki tartsa be a szabályokat. Úgy véli, ha ez a kérés teljesül, akkor remélhetőleg „meg tudjuk úszni ekkora kitöréssel” a járványt.

Ha viszont nem, akkor sokkal súlyosabb, nagyobb problémával kell szembenézni, aminek komoly gazdasági következményei lehetnek.

„Erre az eshetőségre is fel kell készülnünk, de most még nem tartunk itt” – állapította meg az egészségügyi és állatjóléti biztos.

Ha nem lehet elkerülni a nagyobb kitörést, akkor Várhelyi Olivér ígérete szerint amit csak lehet, megtesz annak érdekében, hogy az Európai Unió emelt szintű segítséget nyújtson Magyarországnak és Szlovákiának is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×