Infostart.hu
eur:
386.95
usd:
328.95
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Szarvasmarha egy karában a németországi Brodowinban lévő ökofaluban 2019. július 25-én. A településen 1991 óta folytatnak biodinamikus gazdálkodást, melyet széles körben Rudolf Steiner filozófus-tudós 1924-ben megtartott előadássorozatát követően kezdtek el alkalmazni. Az ökológiai termelés elősegíti a természeti környezet megóvását, a gazdálkodók a helyi erőforrásokat és a természetes folyamatokat részesíti előnyben a műtrágyák és a növényvédő szerek használatával szemben.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Újabb telepeken üthette fel a fejét a fejét a száj- és körömfájás

Újabb magyarországi szarvasmarha-állományokban merült fel a száj- és körömfájás gyanúja. A Dunakiliti Agrár Zrt. 2300 tehenes telepén és egy darnózseli farmon is vizsgálják a fertőzés jelenlétét.

A magyar–szlovák határ közelében található Dunakiliti településen működő állattartó telepen a száj- és körömfájás betegségre utaló tüneteket észleltek. A Dunakiliti Agrár Zrt. ügyvezetője, Domokos Zsolt a parameter.sk-nak megerősítette, hogy az állatoknál a betegségre jellemző enyhébb tünetek jelentkeztek.

„Ma (kedd) éjfélre, holnap (szerda) reggelre ígérik az eredményeket” – közölte az ügyvezető, hozzátéve, hogy a 2300 tejelő tehenet számláló családi gazdaságukban az istállók egy részét, ahol erre lehetőség volt, hermetikusan lezárták.

A járványügyi helyzet további aggodalmakra ad okot, mivel egy másik településen, Darnózseliben is felmerült a fertőzés gyanúja. Egy névtelenséget kérő forrás tájékoztatása szerint a helyi farmon kedden vettek vérmintákat az állatoktól. Bár az állatok egészségesnek tűnnek, a fertőzés jelenlétét csak a szerdai laboratóriumi vizsgálatok eredményei fogják megerősíteni vagy kizárni.

A földrajzi elhelyezkedés különösen kritikus: Dunakiliti közvetlenül a magyar–szlovák határnál, a Duna mellett található, szemben a szlovákiai Somorjával, míg Darnózseli mindössze 10 kilométerre fekszik légvonalban a fertőzés egyik szlovákiai gócpontjától, Bakától – jegyzi meg a híroldal.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×