Infostart.hu
eur:
389.27
usd:
335.87
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Make - use - recycle. Recycling of a car without creating waste - digitally generated image
Nyitókép: Jorg Greuel/Getty Images

MOHU: bizonyos anyagokat még nagyon kevesen gyűjtenek szelektíven

Egyre többen gyűjtik szelektíven a hulladékot Magyarországon, de van olyan szeméttípus, amelynek még mindig alacsony az újrahasznosítási aránya – ez derült ki a Mol MOHU felméréséből. A textilhulladékokat például még csak 30 százalékban gyűjtik szelektíven a magyarok, míg a műanyagnál ez már több mint 60 százalék.

Már sokkal nyitottabb a lakosság, egyre többen gondolják úgy, hogy fontos minél jobban szétválogatni a hulladékot, kinyerni belőle az értéket és minél nagyobb arányban újrahasznosítani – mondta az InfoRádióban Ozoli Gábor, a MOHU szóvivője. A cég a következő években több százmilliárd forint értékben fog befektetni a hazai hulladékgazdálkodás fejlesztése érdekében.

Nagyon jó eredményként értékelte, hogy tavaly július óta felpörgött az italcsomagolások visszaváltása, és a darabszám átlépte már az 1,4 milliárdot, vagy hogy megduplázta a MOHU a szelektív hulladék begyűjtését azokon az 5000 főnél nagyobb településeken, ahol eddig ezt még csak havonta egyszer csinálták. Hozzátette: a textilgyűjtéssel kapcsolatban is sokkal pozitívabban nyilatkoznak most már a magyarok, mint korábban, a cég felmérése szerint egyre hajlandóbbak az emberek ezt is szelektíven gyűjteni. A MOHU egyébként tavaly megduplázta az országban található textilgyűjtő konténerek számát, 1500 helyett már 3000 ilyen használható, a cél pedig az, hogy ezt 2027-ig megnégyszerezzék.

Ozoli Gábor a felmérés eredményei közül kiemelte:

  • a megkérdezettek 63 százaléka külön gyűjti a műanyag hulladékot,
  • 60 százalék a papírt.
  • A fémet a megkérdezettek fele válogatja szét,
  • ugyanennyien teszik külön az üveget.
  • A gumiabroncsnál a szelektíven gyűjtők aránya 46 százalék.

Magyarországon a MOHU koncessziója előtt körülbelül 30 százalék volt az újrahasznosítási arány, mostanra már 30 százalék fölötti az arány a cég szóvivője szerint. Az Európai Unió célja, de a környezet szempontjából is nagyon fontos, hogy ez 2035-re 65 százalék legyen. Ozoli Gábor kiemelte még, hogy a lerakást – vagyis azt, amikor lényegében eltemetik a szemetet – az ötödére csökkentsék, ebben a szelektív gyűjtés nagyon sokat segíthet. Jelenleg ugyanis a hazai hulladék körülbelül fele lerakóba kerül, az arányt viszont le kell csökkenteni 10 százalékra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×