Csütörtökön Magyarország adott otthont az Európai Politikai Közösség ötödik csúcstalálkozójának, amely az egyik legnagyobb esemény az ország modern kori diplomáciai történelmében, pénteken pedig az európai unió állam- és kormányfői tanácskoztak Budapesten.

Stefán Csaba, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban felidézte, hogy amikor két éve először rendezték meg Csehországban az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóját, a cél az volt, hogy Európa (uniós és unión kívüli tagállamai is) önmaga, Amerikától függetlenül, informális környezetben meg tudja határozni a jövőbeli stratégiai céljait, illetve beszéljen a saját biztonságáról, és nemcsak katonai, hanem gazdasági dimenzióban is. A szakértő szerint Budapesten két fő téma, az illegális migráció visszaszorítása, illetve a gazdasági biztonság is ebbe az irányba illeszkedett, de az amerikai választások árnyékában nem lehetett megkerülni az orosz–ukrán háború ügyét sem.

Stefán Csaba úgy véli, a résztvevők személye és száma alapján a csúcstalálkozó sikeresnek mondható, emlékeztetve: volt kevésbé sikeres csúcs is, például a spanyolországi harmadik ilyen eseményre a török elnök nem utazott el, most viszont Recep Tayyip Erdogan is eljött. Egyedül a német kancellár nem volt jelen, de ez érthető, hiszen Olaf Scholznak éppen az előző nap kellett átélnie egy még mindig tartó kormányválságot.

A szakértő szerint egy csúcstalálkozó sikeressége kevésbé mérhető abban, hogy milyen "hangzatos nyilatkozatokat" fogadnak el a végén. Példának hozta fel, hogy amikor uniós szinten a biztonság tekintetében a hangzatos nyilatkozatok előkerülnek, addigra a valódi kérdéseket már rég eldöntötték.

"Egy ilyen fórum arra jó, hogy elkezdjék ezeknek a kérdéseknek megbeszélését, kijelöljenek egy irányvonalat, és később az alapján a pontos válaszokat meg tudják határozni. Ez minden valószínűség szerint megtörtént. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pozitívan nyilatkozott a találkozóról. Ilyen környezetben bilaterális tárgyalások is folynak, és bizonyos kezdeményezéseket tető alá lehet hozni az országok között. Erre is lehet példa: egyrészről folytatódott az EU békéltető szerepe az örmény–azeri konfliktusban, de a britek Koszovóval, Észak-Macedóniával és Szerbiával kötöttek is egy új biztonsági együttműködést, ami az embercsempészet ellen szeretne fellépni" – sorolta a kutató, megismételve, hogy az uniós és nem uniós államok minden jel szerint ki tudtak jelölni új irányvonalat, bár a részleteket majd csak később tudjuk meg.

Azzal, hogy szinte az amerikai elnökválasztás másnapján rendezték a két csúcstalálkozót, és hogy Donald Trump nyert, az általa vázolt tervekre is választ kívántak találni a résztvevők. Európának gazdasági kihívásokra kell számítania, mint a republikánus adminisztráció olyan törekvései, amelyek protekcionizmust irányoznak elő, például vámokat vetnek ki bizonyos európai termékekre. Stefán Csaba szerint ugyanakkor

ha Kamala Harrist választották volna meg elnöknek, ugyanez történt volna, csak akkor nincs például diplomáciai csatározás a republikánus adminisztráció és az Európai Unió között.

A kutató értékelésében kiemelte még, hogy minden EU-s vezető nyilatkozata üdvözölte Donald Trump elnökké választását.

"Persze mindenki tudja, hogy a viszony az előző ciklus miatt nem a legjobb, de nagyon úgy tűnik, hogy Európa együtt akar dolgozni Trumppal, és elkerülni bármiféle kereskedelmi háborút a két kontinens között. Az energiaellátás ügyében Ursula von der Leyen bizottsági elnök viszonylag hamar el is mondta, hogy egyeztetések kezdődhetnének több cseppfolyósított amerikai földgáz vásárlásáról" – mutatott rá Stefán Csaba.

A budapesti deklarációval kapcsolatban elmondta: egy ideje már lehetett tudni, hogy Európa versenyképességben le van maradva az Egyesült Államokhoz vagy Kínához képest, de a Mario Draghi-féle jelentés volt az, amellyel ez a köztudatba is bekerült. A magyar elnökség jól mérte fel a versenyképesség kérdésének fontosságát, még a Draghi-jelentés előtt prioritásként határozta meg az elnöksége idejére. Az egyik cél az volt, hogy egy versenyképességi paktumot el lehessen fogadni a budapesti csúcstalálkozón, a másik pedig, hogy a gazdasági biztonság is legyen téma, mert a kettő összefügg.

"Fontos, hogy Európa gazdaságilag önálló tudjon lenni, legyen stratégia autonómiája, és legyen esélye az új multipoláris világban megállni a saját lábán, ehhez pedig szükség van arra, hogy versenyképes legyen Amerikával vagy éppen Kínával szemben" – mondta Stefán Csaba.