Infostart.hu
eur:
381.79
usd:
324.99
bux:
125197.21
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince
Lázár János építési és közlekedési miniszter beszédet mond az EU közlekedési minisztereinek informális találkozóján a Várkert bazárban 2024. szeptember 20-án. A tanácskozást az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége keretében rendezték.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Lázár János: növelni kell a közlekedés versenyképességét

Az európai közlekedéspolitika vezetők Budapesten tanácskoznak.

Az európai közlekedéspolitika vezetői arról tanácskoznak Budapesten, hogyan lehetne az EU-ban hozzájárulni az ágazat versenyképességének növeléséhez - mondta Lázár János pénteken Budapesten az unió közlekedési minisztereinek informális találkozója előtt újságíróknak.

A magyar EU-elnökség keretében zajló tanácskozást felvezetve az építési és közlekedési miniszter kiemelte: ha nem javul Európa versenyképessége, akkor jelentős mértékben lemarad Amerikától és Kínától is, ezért a magyar uniós elnökség legfontosabb célkitűzése, hogy az EU versenyképességének igazi lökést adjon.

A találkozón - amelynek második részében a vasúti ágazat jövőjét is áttekintik a résztvevők - az EU tagországok és illetékes intézményeinek képviselői mellett jelen vannak a nyugat-balkáni országok, Moldova, Georgia, Svájc, Izland, Liechtenstein és Norvégia miniszterei, államtitkárai is. Az ülésen ott van Matteo Salvini volt olasz belügyminiszter is, az Északi Liga vezetője, aki a jelenlegi római kormányban az infrastrukturális és közlekedési tárcát vezeti.

A rendezvényen mondott bevezetőjében Lázár János arról beszélt, hogy a közelmúltban napvilágot látott két uniós jelentés, Enrico Letta és Mario Draghi egyaránt arra a következtetésre jutott, hogy Európa gazdasági versenyképességét jelentős mértékben növelni kell.

"A magyar soros EU-elnökség legfontosabb kihívása, hogy egy versenyképességi megállapodáshoz, fordulathoz a szakterületeken hozzájáruljon. A közlekedés a feltétele annak, hogy az ipar, a szolgáltatás és valamennyi szektor versenyképes legyen Európában" - mondta Lázár János.

Megjegyezte, hogy ma Európa a világ országaihoz képest biztonságos közösség, kérdés, ez miként maradhat meg a jövő generációi számára, és képesek vagyunk-e garantálni a biztonságot és a gyarapodást. Hozzátette, hogy komoly kihívások állnak előttünk, az utóbbi négy évben a pandémia, a klímaváltozás és a háborúk is megjelentek, de ezek nem csak problémákat, nehézségeket, katasztrófákat okoztak, komoly lehetőséggel is járnak mindenki számára.

"Kérdés, hogy ennek megragadására felkészülünk-e? A mostani tanácskozás házigazdájaként fontosnak gondolom megvitatni, hogy a versenyképességet miként lehet összehozni a zöld átmenet, a dekarbonizáció kérdésével, azok egymást erősítik vagy gyengítik, lehet-e ebben konszenzust találni vagy módosítani kell a célokat" - vetette fel a miniszter.

Lázár János leszögezte, hogy a versenyképességi ambícióból nem lehet engedni, de kérdés, hogy a közlekedésben a zöld átmenet milyen óriási költségeket, beruházásokat indukál, és a tagállamok ezt képesek lesznek-e finanszírozni.

A vasúti ágazatról szólva arról beszélt, hogy egy nehéz helyzetben lévő ágazatot vezet Magyarországon, miközben az emberek leginkább a közlekedés terén találkoznak az állammal, ezért ez nagyon fontos társadalompolitikai kérdés is.

"Nem ismerek olyan országot, ahol elég pénz jutna a közlekedésre. A Letta- és a Draghi-jelentés fontos megállapításainak konklúziója mégiscsak az, honnan jöhet ehhez a pénz, a forrás ehhez a finanszírozáshoz, illetve meg kell találnunk azokat a nemzeti közösségi forrásokat, amelyekkel a közlekedés ügyét fejleszteni tudjuk. A közlekedés hosszútávú befektetés, megtérülése időt igényel, és nagyon költséges vállalkozás, mégis megspórolhatatlan, hogy a választópolgárok és az európai jólét fenntartása érdekében ezeket a beruházásokat megvalósítsuk" - hangsúlyozta Lázár János.

A miniszter úgy fogalmazott, hogy Magyarország fontos vállalása, hogy kulcsország legyen Európa közepén, és a híd szerepét próbálja betölteni, a közlekedés területén ehhez késznek és képesnek kell lennie északot, délt, keletet és nyugatot egymáshoz közelebb hozni.

"Ebben ajánlunk egy novemberi kezdeményezésünkkel szövetséget minden európai partnerünknek, a tagállamok közösségének és a sok politikai vita közepette is a Bizottságnak" - mondta az építési és közlekedési miniszter.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: Donald Trump ismert forgatókönyhöz nyúlhat, Grönland lehet az „új Guantánamo”

Magyarics Tamás: Donald Trump ismert forgatókönyhöz nyúlhat, Grönland lehet az „új Guantánamo”

Az esetleges tárgyalások során az is opció lehet, hogy az Egyesült Államok tartós bérletet kap Grönlandon időkorlátozások nélkül, de a felek más olyan megoldást is találhatnak, amivel biztosított lehet Európa védelme – mondta az InfoRádióban az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. A külpolitikai szakértő szerint a geopolitikai szempontok mellett gazdasági okokból is fontos lenne az USA-nak Grönland megszerzése, mert a ritkaföldfémek és más nyersanyagok ottani kitermelésével csökkenhetne a Kína-függőség.

Új szabályokat kell megtanulniuk a motorosoknak és a rollereseknek – szabályváltozások, észrevételek a KRESZ-professzortól

Az új KRESZ-tervezet számos változást tartalmaz, melyek a motorosokat és az elektromos rollerrel közlekedőket is érintik. Pető Attila az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, a javaslatok megfelelők és észszerűek, az viszont már más kérdés, hogy az érintettek mit szólnak és mennyire lesznek partnerek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.23. péntek, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Elérte Magyarországot a német ipari modell válsága és a közép-európai alkalmazkodás kényszere

Elérte Magyarországot a német ipari modell válsága és a közép-európai alkalmazkodás kényszere

Versenyképesség, energiaátmenet, geopolitikai alkalmazkodás, ipari modernizáció és a növekedési kilátások, a munkaerőpiaci kihívások az innováció és a beruházások szerepe – többek között ezekről esett szó a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 2026-os évnyitó eseményén csütörtökön a hazai környezet kapcsán. Fókuszba kerültek az európai ipar előtt álló strukturális átalakulás, a védelmi és biztonságpolitikai környezet gazdasági következményei, valamint az energiaellátás és a dekarbonizáció költség- és versenyképességi hatásai. Külön hangsúlyt kapott a német–magyar gazdasági integráció, az autóipari és exportkitettség, illetve az uniós források és a finanszírozási környezet jelentősége. A felszólalók a magyar növekedési pálya új alapjairól, a termelékenység és a tudás szerepéről, valamint az alkalmazkodás intézményi feltételeiről is beszéltek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×