Infostart.hu
eur:
386.84
usd:
328.82
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Lázár János építési és közlekedési miniszter beszédet mond az EU közlekedési minisztereinek informális találkozóján a Várkert bazárban 2024. szeptember 20-án. A tanácskozást az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége keretében rendezték.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Lázár János: növelni kell a közlekedés versenyképességét

Az európai közlekedéspolitika vezetők Budapesten tanácskoznak.

Az európai közlekedéspolitika vezetői arról tanácskoznak Budapesten, hogyan lehetne az EU-ban hozzájárulni az ágazat versenyképességének növeléséhez - mondta Lázár János pénteken Budapesten az unió közlekedési minisztereinek informális találkozója előtt újságíróknak.

A magyar EU-elnökség keretében zajló tanácskozást felvezetve az építési és közlekedési miniszter kiemelte: ha nem javul Európa versenyképessége, akkor jelentős mértékben lemarad Amerikától és Kínától is, ezért a magyar uniós elnökség legfontosabb célkitűzése, hogy az EU versenyképességének igazi lökést adjon.

A találkozón - amelynek második részében a vasúti ágazat jövőjét is áttekintik a résztvevők - az EU tagországok és illetékes intézményeinek képviselői mellett jelen vannak a nyugat-balkáni országok, Moldova, Georgia, Svájc, Izland, Liechtenstein és Norvégia miniszterei, államtitkárai is. Az ülésen ott van Matteo Salvini volt olasz belügyminiszter is, az Északi Liga vezetője, aki a jelenlegi római kormányban az infrastrukturális és közlekedési tárcát vezeti.

A rendezvényen mondott bevezetőjében Lázár János arról beszélt, hogy a közelmúltban napvilágot látott két uniós jelentés, Enrico Letta és Mario Draghi egyaránt arra a következtetésre jutott, hogy Európa gazdasági versenyképességét jelentős mértékben növelni kell.

"A magyar soros EU-elnökség legfontosabb kihívása, hogy egy versenyképességi megállapodáshoz, fordulathoz a szakterületeken hozzájáruljon. A közlekedés a feltétele annak, hogy az ipar, a szolgáltatás és valamennyi szektor versenyképes legyen Európában" - mondta Lázár János.

Megjegyezte, hogy ma Európa a világ országaihoz képest biztonságos közösség, kérdés, ez miként maradhat meg a jövő generációi számára, és képesek vagyunk-e garantálni a biztonságot és a gyarapodást. Hozzátette, hogy komoly kihívások állnak előttünk, az utóbbi négy évben a pandémia, a klímaváltozás és a háborúk is megjelentek, de ezek nem csak problémákat, nehézségeket, katasztrófákat okoztak, komoly lehetőséggel is járnak mindenki számára.

"Kérdés, hogy ennek megragadására felkészülünk-e? A mostani tanácskozás házigazdájaként fontosnak gondolom megvitatni, hogy a versenyképességet miként lehet összehozni a zöld átmenet, a dekarbonizáció kérdésével, azok egymást erősítik vagy gyengítik, lehet-e ebben konszenzust találni vagy módosítani kell a célokat" - vetette fel a miniszter.

Lázár János leszögezte, hogy a versenyképességi ambícióból nem lehet engedni, de kérdés, hogy a közlekedésben a zöld átmenet milyen óriási költségeket, beruházásokat indukál, és a tagállamok ezt képesek lesznek-e finanszírozni.

A vasúti ágazatról szólva arról beszélt, hogy egy nehéz helyzetben lévő ágazatot vezet Magyarországon, miközben az emberek leginkább a közlekedés terén találkoznak az állammal, ezért ez nagyon fontos társadalompolitikai kérdés is.

"Nem ismerek olyan országot, ahol elég pénz jutna a közlekedésre. A Letta- és a Draghi-jelentés fontos megállapításainak konklúziója mégiscsak az, honnan jöhet ehhez a pénz, a forrás ehhez a finanszírozáshoz, illetve meg kell találnunk azokat a nemzeti közösségi forrásokat, amelyekkel a közlekedés ügyét fejleszteni tudjuk. A közlekedés hosszútávú befektetés, megtérülése időt igényel, és nagyon költséges vállalkozás, mégis megspórolhatatlan, hogy a választópolgárok és az európai jólét fenntartása érdekében ezeket a beruházásokat megvalósítsuk" - hangsúlyozta Lázár János.

A miniszter úgy fogalmazott, hogy Magyarország fontos vállalása, hogy kulcsország legyen Európa közepén, és a híd szerepét próbálja betölteni, a közlekedés területén ehhez késznek és képesnek kell lennie északot, délt, keletet és nyugatot egymáshoz közelebb hozni.

"Ebben ajánlunk egy novemberi kezdeményezésünkkel szövetséget minden európai partnerünknek, a tagállamok közösségének és a sok politikai vita közepette is a Bizottságnak" - mondta az építési és közlekedési miniszter.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×